Rettegjenek-e a könyvelők?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosul az adócsalás fogalma, s mivel a törvényjavaslat szövege nem egészen egyértelmű, egyes könyvelők, adószakértők aggódnak. Attól félnek, hogy ezután akár vétlenül is felelősségre vonhatják majd őket. Például a miatt, ha (tudtukon kívül) hamis számlát könyvelnek le.

Az adócsalást a jövőben költségvetési csalásnak fogják hívni a Btk. tervezett módosítása szerint. Nemcsak névváltozás lesz azonban, hanem az új törvény általánosabbá is teszi a (most már költségvetési) csalás fogalmát.
A könyvelők riadalmát az váltotta ki, hogy a javaslatban van néhány rész, amit eltérően értelmeznek. Felmerült például, hogy esetleg a vétlen könyvelők is felelősségre vonhatóak lesznek, ha elfogadja a parlament a módosítást. Nem egészen egyértelmű, hogy a felügyelőbizottságok tagjait vagy a könyvvizsgálókat felelőssé tehetik-e majd a költségvetési csalásnál.

Elkövetheti-e a költségvetési csalást a könyvelő?

Garasné Péczer Klára adószakértő úgy látja, ha a könyvelő (tudtán kívül) hamis számlát állít be a könyvelésbe, a módosító javaslat szerint elköveti az költségvetési csalást. Ez szerinte két dologból következik. Az egyik, hogy a vezetői ellenőrzési kötelezettségnél kikerül a törvényből a „gondatlanság alakzata”, a másik, hogy a javaslatban szerinte általános a költségvetési csalás alanya.

Azt, hogy a „gondatlanság” már nem lesz benne a törvényben, ő úgy értelmezi, hogy többé nem lesz felmentő tényező. Vagyis a vétlen könyvelő is büntethető lesz.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetsége (MAX) elnöke, Zara László szerint viszont pont fordítva kell érteni a szövegrészt. Az, hogy a gondatlanság alakzata kikerül, azt jelenti, hogy gondatlanság miatt nem fognak felelősségre vonni senkit, így a könyvelőt sem. Csakis szándékosság miatt.

Folytatás az FN.hu-n.

Forrás: FN.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.