Sok munka, kevés eredmény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU-átlag alatti, de lendületes – így jellemzi a magyar gazdaság állapotát az európai munkaadói szervezeteket tömörítő Business Europe most közzétett jelentése.

Az EU-átlag alatti, de lendületes – így jellemzi a magyar gazdaság állapotát az európai munkaadói szervezeteket tömörítő Business Europe most közzétett jelentése. Az Európai reformbarométer (European Reform Barometer) címet viselő anyag a 27 uniós tagország, valamint Norvégia és Svájc helyzetét tekinti át bő tucatnyi makrogazdasági és versenyképességi mutatószám 2009-es értéke alapján. Hazánk – Bulgária és Franciaország társaságában – az alsó középkategóriába került, leszakadva az átlag felettinek minősülő többi visegrádi országtól.

Csekély vigasz, hogy a vizsgált tényezők között mindössze egy van, amelyik alapján Magyarország jobb helyezést kapott 2008-ban, mint 2009. Egyes esetekben – így a vállalati beruházások, illetve az államháztartási hiány alapján – kifejezetten látványos a rangsorbeli előrelépés, és az évente ledolgozott munkaórák számát illetően például csak Görögország előzött meg bennünket. Sokat dolgozunk tehát, de ez sajnos nem elég a sikerhez: a termelékenység, a munkanélküliség vagy éppen a munkaerőköltségek változása alapján a sereghajtók között van Magyarország.

Az új EU-tagállamok közül egyértelmű elismeréssel ír a jelentés Lengyelországról, amely 2009-ben rendkívül jól teljesített, és a jelentésben vizsgált területek szinte mindegyikén jó helyezést ért el. A „régi EU-ban” Svédország, Ausztria, Németország és Hollandia helyzetét értékelik kiemelkedőnek az elemzők hozzátéve, hogy azért mindegyiküknek van egy vagy több Achilles-sarka (például az éves munkaórák alacsony száma vagy a magas adóterhelés). Franciaországnak mind a versenyképesség, mind az államháztartás terén sok teendője van, Nagy-Britanniában pedig egyenesen drámai mértékben romlottak ezek a mutatók.

A Business Europe – amelyben az MGYOSZ képviseli Magyarországot – nem meglepő módon az államháztartási konszolidációt tartja a legfontosabb és legsürgetőbb reformiránynak Európa-szerte. Ez azonban nem azonos lépéseket jelent az egyes államokban. Hazánkban például a túlzottan sok szintből álló önkormányzati szféra áramvonalasítását (a helyi önkormányzatok számának csökkentését és a régiók befolyásának erősítését) emeli ki a jelentés, Lengyelországban viszont a hárompillérű nyugdíjrendszerre való áttérés és az euróövezeti csatlakozás realisztikus menetrendjének felvázolása tűnik kívánatosnak a munkaadók szerint. A második fő cél a pénzügyi szféra erősítése és a finanszírozási helyzet javítása. Ennek érdekében Magyarországon magatartási kódexet kellene bevezetni a bankok vállalati hitelezési gyakorlatára nézve – szorgalmazza a Business Europe.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Megújították a magyar-svájci kettős adóztatás elkerüléséről szóló dokumentumot

A magyar-svájci gazdasági kapcsolatok további erősítése kiemelt fontosságú mindkét fél számára – hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára, miután aláírta Jean-François Parozzal, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövetével a két ország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, egyezmény módosító jegyzőkönyvét a Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleménye szerint.

2024. július 12.

NAV: elindult a dohány-kontroll

Elindult a dohány-kontroll: július elején megkezdődött a dohánylevelek betakarításának szezonja, az úgynevezett „törés”, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatósága kiemelt figyelmet fordít a feketekereskedelem megakadályozására – közölte a NAV pénteken.