Szigorúbb online számla- és transzferár-bírságok jönnek


A nyári adócsomag egyik legfontosabb változása, hogy 2024. augusztus 1-jétől megduplázódnak a mulasztási bírságtételek. A szigorodás egyrészt az általános bírságszabályt érinti (ideértve az online számla és transzferár adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó bírságtételt), másrészt egyes kiemelt mulasztásokra (alkalmazotti bejelentés; számla – nyugtakibocsátás, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő teljesítése) vonatkozik – olvasható a VGD Hungary hírlevelében.

Olyan kiemelt ellenőrzési területeken (mint pl. az online számla, transzferár-ellenőrzések, bizonylatolás vagy foglalkoztatotti bejelentések ellenőrzése), ahol az emelt összegű bírságok akár többszöröződhetnek is, az adóhatóság fokozott bírságolási hajlandóságával számolhatnak az adózók.

A bírságok emelkedése negatívan érintheti akár az adózói minősítést is, a nagy összegű bírságok egyösszegű megfizetése pedig gondot jelenthet a vállalkozásoknak, így a fizetési kedvezmény eljárások megszaporodásával is számolhatunk majd.

Duplázódó bírságok

2024. augusztus 1-jétől radikális mulasztási bírságtételekkel számolhatnak az adózók.

Az általános mulasztási bírságtétel az egyes adókötelezettségek (pl. adatszolgáltatás, bevallás, változásbejelentés stb.) megszegése esetén magánszemélyek tekintetében 200.000 Ft-ról 400.000 Ft-ra, míg cégek esetén 500.000 Ft-ról 1.000.000 Ft-ra emelkedett.

Amennyiben a munkáltató be nem jelentett munkavállalót foglalkoztat, úgy 1.000.000 Ft helyett 2.000.000 Ft összegű mulasztási bírsággal sújtandó.

Ha az adózó nem tesz eleget számla, illetve nyugtakibocsátási, továbbá iratmegőrzési kötelezettségének – akár úgy, hogy nem megfelelően csatolja be egy adóellenőrzés alkalmával az adóhatóság által kért dokumentumot -, úgy 1.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság helyett 2.000.000 Ft-ig sújtható.

Mely területeket érinti főleg a bírságok szigorodása?

Munkavállalók foglalkoztatása

Be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatását érintő esetekben augusztus 1-jétől az adóhatóság hiánypótlásra történő felhívás nélkül 2.000.000 Ft emelt összegű bírságot szabhat ki alkalmazottanként.

Nagy építőipari beruházásokon dolgozó, vendégmunkásokat foglalkoztató cégek esetében az adminisztráció nehézkessége miatt fokozott figyelmet kell fordítani a jogszabályi megfelelőségre, nehogy az adminisztráció nehézkessége adminisztrációs hiba miatt drágán fizessen a cég. Az adóhatóság a honlapján rendszeresen közzéteszi az alkalmazotti bejelentést elmulasztó foglalkoztatók adatait, így ezen mulasztások esetén negatív publicitással is számolni kell a cégeknek.

A bejelentési kötelezettségüket késedelmesen, hibásan, hiányosan vagy valótlan adattartalommal teljesítőkre továbbra sem az emelt összegű, hanem a normál bírságmérték vonatkozik.

Külföldi vállalkozások bejelentkezési kötelezettsége Magyarországon

A bejelentkezési kötelezettség elmulasztása nem csak a klasszikus „feketézőket” érinti, hanem pl. azokat a külföldről határon átnyúló szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat, amelyek akár adminisztratív tévedésből, akár a jogszabályok nem kellő mértékben alapos ismerete miatt nincsenek tisztában azzal, hogy magyar adószám kiváltására kötelezettek, vagy nincsenek tudatában annak, hogy magyar telephellyel rendelkeznek.

A bejelentkezési kötelezettség elmulasztását eddig is kiemelten bírságolta a NAV (1.000.000 Ft) és a bírság kiszabására hiánypótlás nélkül, közvetlenül is lehetőség volt, ráadásul amennyiben becsléssel adóhiányt állapított meg az adóhatóság, úgy 200%-os mértékű adóbírság kiszabására is lehetőség nyílt.

Ezzel a fajta szigorral pl. a távértékesítést végző webshopok, illetve a meghatározott szektorokban (pl. pénzügyi) működő, határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó cégek szembesülhetnek, különös tekintettel arra, hogy a külföldi webshopok a NAV adóellenőrzési tervében is kiemelt helyen szerepelnek, ráadásul forgalmukról a NAV a pénzügyi intézmények adatszolgáltatásai alapján is képet alkothat már az idei évtől. Tavaly az elektronikus kereskedőket érintő ellenőrzések 92 %-ában tett terhelő megállapítást a NAV az adózók terhére.

Transzferárazáshoz kapcsolódó szabályok megsértése

Már korábbról ismert, hogy 2023. adóévtől a transzferár dokumentációs kötelezettség megszegése esetén nyilvántartásonként 5.000.000 Ft-ra, illetve, ismételt jogsértés esetén 10.000.000 Ft-ra emelkedett (a korábban 2.000.000, illetve 4.000.000 Ft-os) bírság mértéke.

A társasági adóbevallásban teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén a korábbi 500.000,- Ft-os bírság helyett immár 1.000.000,- Ft-os bírságmértékkel kell számolni.

A kapcsolt vállalkozások idén is a NAV érdeklődésének fókuszában vannak, ráadásul ezekben a vizsgálatokban „imponáló” az adóhatóság megállapítási statisztikája: az ellenőrzések 75 %-ában az ellenőrzés terhelő megállapítással zárult (ez a szám az autóipari szektorban 80 %).

Globális minimumadóhoz kapcsolódó kiemelt bírságtételek

Az idei év már sok multinacionális vállalkozás számára a Globe-ra való felkészülés jegyében zajlik. Ennek kapcsán érdemes lesz figyelni arra is, hogy a Globe bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén 5.000.000 Ft, míg a bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén 10.000.000 Ft mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság – olvasható a VGD Hungary hírlevelében.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

NAV: a lakosság csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt tanácsolja a lakosságnak, hogy csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen; a túlságosan alacsony áron világmárkákat kínáló weboldalak nagy valószínűséggel hamis termékeket értékesítenek – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

2024. november 12.

A magánszálláshely-szolgáltató által elszámolható értékcsökkenési leírás

Magánszálláshely-szolgáltatást folytató adószámos magánszemély alkalmazhat-e értékcsökkenési leírást a kizárólag magánszálláshely-szolgáltatás céljára üzemeltetett épületére? Ha igen, akkor is elszámolhatja, ha csak magánszálláshely-szolgáltatást végez, ingatlan-bérbeadást pedig nem? Ilyen esetben vonatkozhat rá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. rész 2. pont k) alpontjában említett 3 százalékos értékcsökkenés? Vagy ezen kulcsot csak abban az esetben alkalmazhatja, ha egyszerre folytat szálláshely-szolgáltatást és vendéglátó tevékenységet? Alább az Adó szaklap válasza.