Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 2020 január 1-jétől hatályos 29/D. §-a alapján a négy vagy több gyermekes anyákat jelentős adókedvezmény illeti meg. Cikksorozatunk második része ismerteti az érintett anyák és foglalkoztatóik számára szükséges gyakorlati tudnivalókat.
Az új szabályozás nem jelent teljes körű alanyi adómentességet, mert csak azt jelenti, hogy a jogosultnak a törvényben megnevezett, az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmei után nem kell adót fizetnie, mivel – az összes többi szja-kedvezményt megelőzően – e jövedelmek együttes összegét az adóalapból levonható kedvezményként veheti figyelembe. Ugyanakkor minden más adóköteles (bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból származó, egyéb jogcímen szerzett, osztalék és más külön adózó, valamint az ekhós) jövedelmek tekintetében továbbra is fennmarad az adókötelezettség.
A kedvezmény összegébe számító jövedelmek
Az adóalapból levonható kedvezmény összegébe a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszony esetén a jogosultsági időszakra elszámolt) a törvényben meghatározott jövedelmek számíthatók be.
Az adóalapból levonható (kedvezményre jogosító) jövedelmek a következők:
• Bérnek minősülő jövedelem. Bérnek minősül [Szja tv. 3. § 21. pont]:
• a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
• az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
• az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.
• A bérnek nem minősülő, de nem önálló tevékenységből származó jövedelmek (például az összevont adóalapba tartozó béren feli juttatások), kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét.
Nem önálló tevékenységnek minősül [Szja tv. 24 § (1) bekezdés]:
• a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
• a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
• a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
• a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
• a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári
Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
• nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
• az országgyűlési képviselői tevékenység,
• a nemzetiségi szószólói tevékenység,
• az állami projektértékelői jogviszony.
• Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül [Szja tv. 29/D. § (2) bekezdés c) pont]:
• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelem.
A munkaviszonyból származó jövedelem esetében átmeneti rendelkezés, hogy a kedvezmény első alkalommal
• a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
• a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett,
• a 2019. évet megelőző évre vonatkozó, 2019. december 31-ét követően (utólag) kifizetett
bevétel adókötelezettségére, más esetben a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható [Szja tv. 98. § (3) bekezdés].
A kedvezményre jogosultság meghatározása
A négy vagy több gyermekes anyák kedvezményére az a nő jogosult, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra (nevelési ellátásra, iskoláztatási támogatásra) jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de ez a jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, vagy a családi pótlékra jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg [Szja tv. 29/D. § (4)-(5) bekezdés].
Fontos tudni, hogy az a nő,
• aki valamiért nem igényelte a családi pótlék folyósítását, holott arra jogosult lett volna, ezt az időszakot is beszámíthatja a jogosultságának időtartamába;
• aki négy (vagy annál több) gyermeket nevel saját háztartásában, de közülük csak négynél kevesebb a vér szerinti gyermeke, a többi a férjéé vagy az élettársáé, ha az utóbbiakat nem fogadta örökbe, nem tekinthető négy vagy több gyermeket nevelő anyának akkor sem, ha mindegyik után jogosult családi pótlékra.
A kedvezményre jogosultság annak a hónapnak az első napján kezdődik, amely hónap bármely napján fennáll, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelynek az előbbiek szerint egyetlen napján sem áll fenn az. Például, ha az anya öt gyermeket szült ugyan, de váláskor az apához kerül két 12. évét még be nem töltött gyermeke, akikre tekintettel megszűnt a családi pótlékra jogosultsága, a továbbiakban már nem számít jogosultnak.
Ha a kedvezményre jogosultság az adóévben csak részben áll fenn, és a kedvezményre jogosult megszerzett, önálló tevékenységből származó, kedvezményre jogosító jövedelme a jogosultság időszakában másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.
Élete végéig az anya tehát csak akkor jogosult a kedvezményre, ha legalább négy vér szerinti vagy törvényesen örökbe fogadott gyermeke mindegyikére tekintettel egybefüggően, vagy megszakításokkal legalább 12 évig (144 hónapig), illetve ezen belül bármelyik gyermek halála esetén annak elhunytáig, volt családi pótlékra jogosult.
A kedvezmény érvényesítésének feltételei
A kedvezményre jogosult nő a kedvezményt erről adott nyilatkozata alapján az adóelőleg megállapításánál és/vagy az adóbevallásában érvényesítheti [Szja tv. 29/D. § (3)-(6) bekezdés].
Ez azt jelenti, hogy
• az adóelőleg megállapításánál a kedvezményre jogosító jövedelmet juttató kifizetőnek, munkáltatónak olyan adóelőleg-nyilatkozatot kell adni, amely tartalmazza a kedvezményre jogosult nevét és adóazonosító jelét, a kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint az érintett gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy – ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg – természetes személyazonosító adatait;
• az adóbevallásban olyan nyilatkozatot kell kitölteni, amelyen fel kell tüntetni az érintett gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), valamint – ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében – a jogosultság kezdetének vagy megszűntének napját és a kedvezményre jogosító jövedelmek együttes összegét.
Igazolásokat (a jogosultságot alátámasztó dokumentumokat) nem kell csatolni, azokat az adóhatóság ellenőrzés esetén kérheti.
A kedvezmény érvényesítésével összefüggő egyéb rendelkezése
Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek 2020. január 1-jétől – a kifizetőnek írásban adott papíralapú dokumentum helyett – költségelszámolásra, valamint kedvezmények érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatukat megtehetik az adóhatóság felé elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával az erre a célra létrehozott elektronikus felületen is. Ebben az esetben azt az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbítja a munkáltató, kifizető számára, és erről visszaigazolást küld a nyilatkozó magánszemély részére. Ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is nyilatkozik, az adóelőleg megállapításánál, a kifizetőnek az írásban átadott nyilatkozatot kell figyelembe vennie [Szja tv. 48. § (1) bekezdés].
Egyébként a költségelszámolásra, valamint kedvezmények érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot változatlanul esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig lehet adni. Az újabb nyilatkozat a korábbi nyilatkozat visszavonásának minősül. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni. Nem kell új nyilatkozatot adni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.
Fontos előírás, miszerint az adóbevallásban nem csak a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a tevékenységi kedvezmény, a személyi kedvezmény, hanem a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye tekintetében is, az adóelőleg-nyilatkozattal történt jogszerűtlen érvényesítés esetén, fel kell tüntetni külön kötelezettségként a befizetési különbözet után a 12 százalék különbözeti bírságot, és azt – ha a befizetési különbözet a tíz ezer forintot meghaladja – a bevallási határidőig meg kell fizetni. Azonban nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg. A kifizetőnek a kifizetést megelőzően kötelessége tájékoztatni a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről [Szja tv. 48. § (4)-(5) bekezdés].
Négy vagy több gyermekes anyák kedvezményének érvényesítése esetén a jogosult kedvezményre jogosító jövedelmének (ideértve a tevékenység ellenértékének nem minősülő, az adott jogviszonyában szerzett összevont adóalapba tartozó juttatásokat is) adóelőleg-/adóalapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. Ugyanakkor a kedvezményre jogosult anya a munkáltatónak, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizetőnek a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot is adhat. Ebben az esetben – valamint akkor is, ha az adóelőleg megállapítására a kedvezményre jogosult köteles, illetve amikor a kedvezményt az adóbevallásában érvényesíti – az adóelőleg- (adó-) alapból le nem vonható családi kedvezménynek az adó mértékével (15 százalék) számított összege a Tbj. 24/A-C. § szerinti szabályok alkalmazásával (akár a házastárssal, élettárssal megosztva is) családi járulékkedvezményként vehető igénybe [Szja tv. 29/D. § (3)-(6) bekezdés; 48. § (3c) bekezdés].
Egyébként pedig a négy vagy több gyermekes anyák kedvezményére jogosult anya más kedvezményt (első házas-kedvezményt, tevékenységi kedvezményt, személyi kedvezményt, az adóról való rendelkezést) csak akkor tud érvényesíteni, ha az összevont adóalapba tartozó olyan adóköteles jövedelme is van (például bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból, egyéb jogcímen szerzett jövedelem), amelyre a négy vagy több gyermekes kedvezmény nem vonatkozik.
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek az általa kifizetett összegről olyan igazolást kell adnia a magánszemély számra, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, családi kedvezményt, első házasok kedvezményét, valamint az érvényesített személyi kedvezményt [Szja tv. 46. § (5) bekezdés]
