Szja-csökkentő tételek: a személyi kedvezmény
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A személyi kedvezmény az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél a havi minimálbér 5 százalékával. Sokan titkolják betegségüket, és csak az éves adóbevallás elkészítésekor számolják el a kedvezményt.
Ebben az évben 2013. május 21-e a magánszemélyek 2012. évi személyi jövedelem-adóbevallásának benyújtási- és a megállapított adó megfizetésének a végső határideje. Azok a magánszemélyek, akiknek lehetőségük van valamilyen kedvezményt igénybe venni az adójukból, a végső határidőt megelőzően szeretik benyújtani a bevallásukat, hiszen részükre egy bizonyos adóösszeg visszajár.
Tudni kell, hogy a 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, ekho-t, ekho különadót, különadót nem kell megfizetni. Ha a visszaigényelhető adó összege nem éri el a 100 forintot, azt az állami adóhatóság sem téríti vissza.
Amennyiben a magánszemélynek a levont és befizetett adóelőlegből visszatérítés jár, azt az adóbevallása alapján – feltéve, hogy az hibátlan – a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az állami adóhatóság.
Már nagyon régen hatályban lévő adókedvezmény, amely az összevon adóalap számított adóját csökkenti, – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40.§-ában meghatározott – ún. személyi kedvezmény. Eszerint az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján, a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta, az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (=személyi kedvezmény).
Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából
- a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá,
- aki rokkantsági járadékban részesül.
Miért éppen most foglalkozunk ezzel a kedvezménnyel, – amit a cégeknél „súlyosan fogyatékos kedvezmény”-nek szoktak hívni, – pedig már év közben is igénybe lehetne venni az adóelőleg megállapítása során, ha a dolgozó nyilatkozik? De nem teszi, inkább eltitkolja a betegségét, mert fél, hogy elveszítheti az állását. Ezért nagyon gyakori, hogy a személyi kedvezményt csak az éves adóbevallás elkészítésekor számolják el a magánszemélyek. Érthető ez a hozzáállás, mert vannak olyan krónikus egészségi problémák, melyekkel dolgozni lehet, és túlzás ezeket súlyos fogyatékosságnak nevezni még akkor is, ha az érintett állapota végleges. Gondoljanak például a laktóz-érzékenységre, vagy a cukorbetegségre.
A kedvezményre jogosultság megállapításához az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.
Eszerint az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 26. pontja alapján – súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek kell tekinteni azt a személyt, aki – a 2. §-ban meghatározott feltételek alkalmazásával – a kormányrendelet mellékletben meghatározott betegségek valamelyikében szenved, vagy a mellékletben meghatározott valamely fogyatékossággal él, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapításra került. Ezen kívül a kedvezmény igénybevételére jogosult az a személy is, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. (Megjegyzem, hogy a kormányrendelet mellékletében felsorolt betegségek nagy része nem tesz alkalmassá munkavégzésre. Adott esetben a 2.§ értelmezése is szükséges!)
A kedvezmény igénybevételéhez igazolással kell rendelkeznie a magánszemélynek a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet előírásainak megfelelően. Eszerint az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalma a következő:
- A súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele.
- Az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma.
- A súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítása.
- Ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása.
- Az igazolás kiállításának dátuma.
- Az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírása.
Az EüM rendelet meghatározza azt is, hogy hol állíthatják ki az egyes igazolásokat.
Az ideiglenes igazolást évente kell kiállítani az adóévben fennálló, a kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságot megalapozó betegségről, illetve fogyatékosságról. Ha a fogyatékosság véglegessé válása kerül megállapításra, akkor a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a beteg választott háziorvosa végleges igazolást állít ki.
Akinek a végleges súlyos fogyatékosságát az EüM rendelet hatálybalépését megelőzően a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően már igazolták, a korábban kiadott és 2009. december 31-én hatályos igazolása továbbra is érvényes.
Az adókedvezmény összege a betegség fennállásának idejére havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez 2012-ben (93.000*0,05) havi 4650 forint, mely éves szinten 55.800 forint lehet.
2013-ban (98.000*0,05) havi 4.900 forint számolható el, mely az adóév egészére 58.800 forint lesz.