Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adó szaklap írása részletezi a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra, térítés nélkül átadott eszközre, térítés nélkül nyújtott szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és azok hatását a társaságiadó-alapra.
Támogatást bárki nyújthat. Lehet támogató egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, de akár közhasznú jogállással rendelkező vagy nem rendelkező civil szervezet is. A gazdasági élet szereplői gyakran élnek az ingyenes juttatás lehetőségével. Azonban ennek elszámolása során, annak függvényében, ki a támogatás nyújtója, illetve a címzettje, különböző jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adomány céljából, illetve a nem adomány céljából történő ingyenes juttatásokhoz kapcsolódóan eltérő adóalap-korrekciós tételeket kell, illetve lehet alkalmazni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) rendelkezése alapján. (Írásunkban, terjedelmi okokból, csak az ingyenes juttatást nyújtó szervezet esetében ismertetjük a társaságiadó-alapra gyakorolt hatást, és nem térünk ki arra, miként befolyásolja a kapott támogatás, juttatás az ingyenes juttatásban részesülő szervezet társasági adójának alapját.)
Adománynak minősülő ingyenes juttatások
Adományok
Adománynak minősül
– a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint
– az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá
– a közérdekű kötelezettségvállalás céljára
az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve e személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának.
Nem minősül azonban vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás (Tao-tv. 4. § 1/a. pont).
A társasági adó alanya által teljesített ingyenes juttatás tehát csak akkor minősül adománynak, ha az megfelel az előzőekben hivatkozott fogalomnak.
Közhasznú szervezetnek nyújtott adomány
Mivel csak közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására nyújtható adomány, ezért először azt tekintjük át, hogy ki minősül közhasznú szervezetnek.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2012. január 1-jétől egyrészt megszüntette a kétszintű minősítést (közhasznú, kiemelkedően közhasznú), másrészt új alapokra helyezte a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit.
A Civil-tv. rendelkezése értelmében közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:
a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy
b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi [Civil-tv. 32. § (1) bekezdés].
Azok a szervezetek, amelyek a Civil-tv. hatálybalépésekor még nem rendelkeztek közhasznú minősítéssel csak akkor kérhették (kérhetik) közhasznú nyilvántartásba vételüket, ha megfeleltek (megfelelnek) a Civil-tv.-ben szabályozott közhasznú jogállás feltételeinek. A közhasznú jogállás megszerzése azonban mindössze egy évre korlátozódik, hiszen a Civil-tv. szerinti közhasznúsági feltételeknek minden évben meg kell felelni. A megfelelést, a nyilvántartásba vételre illetékes szerv (bíróság) vizsgálja felül, a szervezet által kötelezően letétbe helyezett beszámoló adatai alapján.
Ebből következik, hogy ingyenes juttatás nyújtásakor olyan esetben is meg kell győződni a közhasznú jogállás meglétéről, ha a támogatást már több éve nyújtjuk ugyanannak a szervezetnek (akár tartós adományozási szerződés alapján).
2011. december 31-én a – Civil-tv. hatálybalépése előtt – már nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek (ha a számviteli beszámolójukat letétbe helyezték) 2012. január 1-jétől 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe vehetik (vehették) a 2011. december 31-ig megszerzett, valamint a jogszabályok által számukra biztosított kedvezményeket, jogállásuk egységesen közhasznúnak minősül(t).
Számviteli változások, felkészülés a beszámolókészítésre és a tao-bevallásraSzakmai fórum és képzés: 2014. március 25.
Jelentkezzen most! |
|---|
Ezek a most már egységesen közhasznú jogállású szervezetek, ha a Civil-tv.-ben rögzített közhasznúsági feltételeknek megfelelnek, akkor 2014. május 31. napjáig kezdeményezhetik (kezdeményezhették), közhasznúsági nyilvántartásba vételüket. Amennyiben a megjelölt időpontig a szervezet nem igazolja, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapította, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel, vagy igazolja ugyan a közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmének benyújtását, de a szervezet nem felel meg a közhasznúsági jogállás Civil-tv. szerinti feltételeinek, akkor 2014. június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli (a Civil-tv. hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek) közhasznú jogállását.
2014. június 1. napjától csak a Civil-tv. szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára, és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.
A közhasznú jogállású szervezetnek nyújtott ingyenes juttatás adomány jogcímen történő nyújtásának további feltétele, hogy a juttatás a szervezet közhasznú tevékenységének támogatására történjen.
Közhasznú tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat (jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is) teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (Civil-tv. 2. § 19. és 20. pontjai).
Az előzőek értelmében megfelel az adomány fogalmának az ingyenes juttatás nyújtása, ha az közhasznú szervezet (például közhasznú alapítvány, közhasznú nonprofit gazdasági társaság) részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására történik.
Egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására nyújtott adomány
Az előzőekben részletezetteken túl adomány nyújtható egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására is. Az egyházakkal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések 2013. évi változása miatt először meghatározzuk, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések alapján ki minősülhet egyházi jogi személynek.
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Egyház-tv.) rendelkezése értelmében egyházi jogi személynek minősül a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye (Egyház-tv. 10. §).
A bevett egyházak taxatív felsorolását megtaláljuk az Egyház-tv. mellékletében.
A belső egyházi jogi személy a bevett egyház belső szabálya szerint működik, a bevett egyház belső szabályában meghatározott viszonyokban a bevett egyház képviseletében jár el.
A bevett egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége, szervezete vagy intézménye jogi személy.
A jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező, történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet ellátó intézmény a bevett egyház belső szabálya szerint belső egyházi jogi személynek minősülhet [Egyház-tv. 9. § (1) bekezdés, 12. § (1), (3) bekezdései].
– A belső egyházi jogi személyeket az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) a bevett egyház egészének vagy legfőbb szervének képviselője kérelmére veszi nyilvántartásba.
– A nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy jogi személyiségét
= a bevett egyház egészének, vagy
= a bevett egyház legfőbb szervének, vagy
= az adott belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének
a miniszternél bejelentett képviselője, vagy a bevett egyház belső szabálya szerint erre feljogosított tisztségviselője igazolja. (Megjegyezzük, hogy az Egyház-tv. alapján, nem minősülhet belső egyházi jogi személynek a vallási közösség által létrehozott gazdasági társaság, alapítvány és egyesület.)
Egyház, egyházi intézmény, egyházi szervezet részére nyújtott ingyenes juttatások adományként történő megítéléséhez tehát, a juttatónak meg kell győződnie arról, hogy a juttatás ténylegesen egyházi jogi személy részére, az Egyház-tv.-ben meghatározott tevékenysége támogatására történik-e.
| Adó-kódex Számvitel 2014 |
|---|
|
Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért! |
A vallási közösségek az Egyház-tv. alapján vallási és egyéb tevékenységet is végezhetnek.
A vallási tevékenység világnézethez kapcsolódó olyan tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja.
Önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek – de folytathatóak az Egyház-tv. alapján – az alábbiakban felsorolt tevékenységek:
– a politikai és érdekérvényesítő,
– a pszichikai vagy parapszichikai,
– a gyógyászati,
– a gazdasági-vállalkozási,
– a nevelési,
– az oktatási,
– a felsőoktatási,
– az egészségügyi,
– a karitatív,
– a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi,
– a kulturális,
– a sport,
– az állat-, környezet- és természetvédelmi,
– a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, valamint
– a szociális
tevékenység.
Mivel a Tao-tv. rendelkezése alapján az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására történő ingyenes juttatás minősül adománynak, ezért ebből következően nemcsak a vallási tevékenység támogatásra történő, hanem az Egyház-tv. alapján folytatható egyéb tevékenység támogatására történő ingyenes juttatás is adománynak minősül.
Közérdekű kötelezettségvállalás céljából nyújtott adomány
Közérdekű kötelezettségvállalásnak a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 593–596. §-aiban [2014. március 15-étől: a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 6:589. § – 6:592. §] szabályozottaknak megfelelő juttatás minősül.
Közérdekűnek minősül a cél, ha az a társadalom vagy egyéb szélesebb közösség érdekeit szolgálja.
A társasági adó alanya, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (illetve bárki, bármely szerv) a Ptk. előzőekben hivatkozott szakaszai alapján írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít. (Az új Ptk. 2014. március 15-ei hatálybalépésével a jogi személyiség nélküli gazdasági társasági forma megszűnik.)
Az önkéntes – kötetlen formában írásba foglalt – közérdekű kötelezettségvállalások mellett nézzünk néhány példát azok jogszabályi megfogalmazására:
– Közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül például az ajkai térségben 2010-ben bekövetkezett vörösiszap-ömlés károsultjainak megsegítésére alapított Magyar
Kármentő Alap javára nyújtott támogatás, amelyet a Magyar Kármentő Alapról szóló 252/2010. Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése deklarál.
– Ugyancsak közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül a Vöröskeresztnek nyújtott támogatás is. A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezése értelmében az alapfeladatok megvalósításához a Vöröskeresztnek felajánlott és általa elfogadott bármely pénzeszköz, továbbá bármely ingó és ingatlan dolog, amelynek pénzbeli értéke van – külön hatósági jóváhagyás nélkül – közérdekű célra való kötelezettségvállalásnak minősül.
– A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek Nemzeti Kulturális Alap javára történő befizetései közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.
– És érdekességként egy utolsó példa: a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba teljesíthető önkéntes befizetések is közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/C. § (3) bekezdése alapján.
Az IFRS-ről rövidenSzakmai fórum és képzés: 2014. március 12.
Jelentkezzen most! |
|---|
Adományok igazolása
Az ingyenes juttatásokat, annak függvényében, hogy adomány céljából vagy nem adomány céljából történik-e a nyújtásuk, eltérő bizonylatokkal szükséges igazolni.
Az adózónak az adomány jogcímen történő ingyenes juttatásokról a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által kiállított igazolással kell rendelkeznie.
Az igazolásnak tartalmaznia kell
– a kiállító és az adózó megnevezését,
– székhelyét,
– adószámát,
– az adomány összegét és
– a támogatott célt.
Az adomány összegének a
– visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét,
– a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékét, valamint
– a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét kell tekinteni.
Adományok a társaságiadó-alapban
Az adománynak minősülő – 1. pontnál ismertetett – ingyenes juttatások ráfordításként elszámolt összege, igazolás birtokában vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül az adományt nyújtónál (Tao-tv. 3. sz. melléklet B./17. pontja szerint).
Ugyan minden – Tao-tv. szerinti – adomány jogcímen nyújtott ingyenes juttatás (igazolás birtokában) elismert költségnek minősül az adóalapban, azonban további, az ingyenes juttatásokhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel nem minden adomány alapján érvényesíthető [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés z) pont].
Csökkenthető az adózás előtti eredmény
– a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, a Civil-tv. szerinti közhasznú tevékenysége támogatására, vagy
– a Magyar Kármentő Alapnak, illetve
– a Nemzeti Kulturális Alapnak
az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
a) 20 százalékával közhasznú szervezet támogatása,
b) 50 százalékával a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása,
c) további 20 százalékával tartós adományozási szerződés
esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összegével.
E rendelkezés értelmében nem érvényesíthető a csökkentő tétel az egyházi jogi személy részére az Egyház-tv.-ben meghatározott tevékenysége támogatására nyújtott, egyébként adománynak minősülő – azaz, az adóalapban költségként elismert – ingyenes juttatás alapján elszámolt ráfordítás összege alapján.
Az adománynak minősülő közcélú juttatások alapján sem lehet minden esetben a költségkénti elszámoláson túl tovább csökkenteni az adóalapot. A Tao-tv. egyértelmű rendelkezése szerint, adományként történő közcélú juttatások esetén adóalap csökkentésére csak a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak nyújtott adomány alapján van lehetőség.
Ez alapján például a Vöröskeresztnek vagy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak, vagy bármely más formában megfogalmazott közérdekű kötelezettségvállalás keretében nyújtott adomány ugyan – igazolás birtokában – elismert költség a társaságiadó-alapban, azonban további csökkentő tétel az adományként elszámolt ráfordítás összege alapján már nem érvényesíthető.
A közhasznú szervezet részére nyújtott adomány értékének a 20 százalékával, a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak nyújtott adomány értékének az 50 százalékával csökkenthető az adó alapja.
Tartós adományozási szerződés alapján történő adományozáskor az adóalap az adomány értékének további 20 százalékával (azaz 40 százalékával) csökkenthető.
A csökkentő tételként (együttesen) érvényesített összeg azonban, együttesen sem lehet magasabb érték, mint az adózó adózás előtti eredménye.
E csökkentő tétel alkalmazása azonban nemcsak a támogatott tevékenységi körtől, az adománynak minősülő juttatás címzettjétől, hanem az adományozó személyétől is függ.
Tekintsük át, hogy az adományozó személye hogyan befolyásolja az adóalap csökkentésének lehetőségét.
Alkalmazható e csökkentő tétel a társaságiadó-alapot általános szabályok szerint [Tao-tv. 6. § (1)–(2) bekezdés] megállapító szervezetek esetében. [Például egyéni cég, gazdasági társaság (ide nem értve a közhasznú gazdasági társaságot), szövetkezet (ide nem értve a szociális szövetkezetet) stb.]
Az adóalap megállapítás különös módját alkalmazó szervezetek esetében – feltéve, hogy a Civil-tv. alapján nem minősülnek elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek –, amennyiben Tao-tv. szerinti adományt juttatnak a vállalkozási tevékenységük eredménye terhére, akkor a költségkénti elszámoláson túl nem élhetnek további adóalap-csökkentési lehetőséggel, tekintve, hogy a rájuk irányadó rendelkezések (9–13/A. §), amelyek taxatíve felsorolják az általuk érvényesíthető korrekciós tételek körét, nem teszik lehetővé számunkra a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés z) pontjának az alkalmazását. (Például alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, szociális szövetkezet, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vízitársulat stb.)
Megjegyezzük azonban, hogy e csökkentő tétel alkalmazása alóli kizárás, nem feltétlenül jelent hátrányt e szervezeteknek.
Nem befolyásolja ugyanis az adófizetési kötelezettséget (a vállalkozási tevékenység eredménye terhére) az adományként történő juttatáshoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel érvényesítésének korlátozása, ha
– a vállalkozási tevékenységet végző közhasznú jogállású szervezetnek a vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét, azaz, az összes bevétel 15 százalékát,
– illetve, ha a közhasznú jogállással nem rendelkező vállalkozási tevékenységet végző szervezetnél a vállalkozási tevékenységből származó bevétel legfeljebb 10 millió forint, de legfeljebb az adóévben elért összes bevétel 10 százaléka.
Vállalkozási tevékenység hiányában pedig bizonyos adózói körnek (Tao-tv. 9. §-ában felsorolt szervezeteknek) nem keletkezik társaságiadó-megállapítási, -fizetési kötelezettsége. Ezek a szervezetek támogatást csak az alapcél szerinti (cél szerinti és közhasznú) tevékenységük terhére nyújthatnak, azonban társaságiadó-megállapítási-, -fizetési kötelezettség hiányában nincs jelentősége annak, hogy az adományhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt alkalmazhatják-e vagy sem.
A Transzferár-szabályozás elmélete és gyakorlataSzakmai fórum és képzés: 2014. április 8. Jelentkezzen most! |
|---|
Ezek a szervezetek jogosultak társaságiadó-bevallást helyettesítő nyilatkozatot tenni 2013. adóévre vonatkozóan 2014. május 31-éig a 1301-es bevalláson [Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (5) bekezdés].
Amennyiben az adományt olyan adózó nyújtja, amely főszabály szerint a Tao-tv. 9–13/A. §-a alapján kötelezett az adó alapjának a meghatározására, abban az adóévben, amelyben a Civil-tv. alapján elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek minősül, azaz kötelezett az általános szabályok érvényesítésére [Tao-tv. 6. § (1)–(2) bekezdés], alkalmazhatja a vállalkozási tevékenysége eredménye terhére nyújtott adományhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt.
Ebben az esetben a szervezet az együttes adózás előtti eredményéből kiindulva – amely a vállalkozási tevékenység és az alapcél szerinti közhasznú tevékenység bevételeinek és költségeinek figyelembevételét jelenti – megállapított pozitív adóalap után kötelezett a társasági adó megfizetésére.
A Civil-tv. rendelkezése szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül az a szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele.
Tartós adományozás
Mivel a tartós adományozási szerződés alapján történő adományozáskor az adóalap tovább csökkenthető plusz 20 százalékkal (összesen 20+20 százalékkal), ezért célszerű áttekinteni, hogy az adományozás mikor minősül tartós adományozásnak.
2011. december 22-étől a Civil-tv. ad fogalmi meghatározást a tartós adományozási szerződésre.
E meghatározás szerint tartós adományozásnak a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás minősül, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja.
Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
A fogalmi meghatározás alapján tehát, tartós adományozásnak legalább négy évet érintően írásban megkötött szerződés alapján, pénzben nyújtott támogatás minősülhet akkor, ha a támogatást évente legalább egy alkalommal az előző évivel megegyező vagy növekvő összegben teljesítik.
Közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége támogatására adomány jogcímen térítés nélkül átadott eszköz, vagy ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatás esetében az adomány értéke alapján ugyan érvényesíthető az „alap” kedvezmény (az adomány értékének 20 százaléka maximum az adózás előtti eredmény összege), azonban tartós adományozásra tekintettel további 20 százalékkal már nem csökkenthető az adóalap, tekintve, hogy az adományozás nem pénzben történt.
Tartós adományozási szerződések esetén lehetőség van – még az eredeti szerződés lejárta előtt – szerződésmódosításra is.
Az eredeti szerződés lejárta előtt egyrészt módosítható az összegszerűség. Az eredeti összeg csak magasabb összegre módosítható, alacsonyabbra nem. A módosítást követően a kedvezmény (20+20 százalék) már a módosított, magasabb összegre vehető igénybe.
A szerződésmódosítás irányulhat a szerződés időtartamának bármely időtartammal (akár 1, 2, 3 stb. évvel) történő, akár többszöri meghosszabbítására is, amely azonban nem szakítja meg az eredeti tartós adományozási szerződés folytonosságát, azaz a plusz 20 százalék kedvezmény további 1, 2 vagy 3 évben történő igénybevételét. (Ha az eredeti szerződés időtartamát nem hosszabbítanák meg, akkor a tartós adományozási szerződés alapján érvényesíthető plusz kedvezmény csak a – legalább – négy évet érintően megkötött új, tartós adományozási szerződés alapján lenne érvényesíthető.)
Tartós adományozásnak minősül továbbá a Tao-tv. 29/S. § jelenleg is hatályos átmeneti rendelkezése értelmében, a 2011. december 31-éig hatályos közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján megkötött tartós adományozási szerződés. Ilyen szerződésekkel ma már csak akkor találkozhatunk, ha szerződésmódosítás révén meghosszabbították őket.
A tartós adományozásra tekintettel érvényesített többletkedvezmény azonban nem minden esetben válik véglegessé. Ha az adózó az adóévben a tartós adományozási szerződésben vállaltakat bármely ok miatt nem tudja teljesíteni – ideértve a támogató jogutód nélküli megszűnését is –, akkor a megelőző adóévekben igénybe vett többletkedvezmény kétszeres összegével köteles adózás előtti eredményét megnövelni.
Ha azonban a támogatott szervezet szűnik meg jogutód nélkül, vagy törlik a közhasznúsági nyilvántartásból, akkor a támogató szintén köteles az adózás előtti eredményét megnövelni az adóévet megelőző év(ek)ben igénybe vett többletkedvezmény összegével [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés s) pont, 16. § (1) bekezdés ce) alpont].
2014. adóévben kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a tartós adományozási szerződés keretében juttatott támogatásokra, ahol a juttatás olyan közhasznú szervezet részére történik, amelyek már a Civil-tv. hatályba lépése előtt rendelkeztek közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú jogállással (az 1.1. pontnál részletesen leírtak szerint). Ezek a szervezetek, ha nem kérik 2014. május 31. napjáig a Civil-tv. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vételüket, akkor közhasznú jogállásukat 2014. június 1. napjával törlik. Ilyen közhasznúsági nyilvántartásból törölt szervezet támogatása alapján érvényesített többletkedvezményt azonban az adózónak vissza kell fizetnie, ha érvényben lévő tartós adományozási szerződés alapján 2014. adóévben is teljesítésre kötelezett.
A többletkedvezmény visszafizetéséhez kapcsolódó korrekciós tétel alkalmazási kötelezettsége azt az adózói kört érinti, amely tartós adományozási szerződés alapján többletkedvezmény érvényesítésére is jogosult, ezért a szerződésben vállaltak nem teljesítéséhez kapcsolódó szankciókat is köteles érvényesíteni (lásd a 3. pontnál leírtakat).
Czapkó Tiborné az Adó szaklap 2014/4-5. számában megjelent cikkéből megtudhatja még, miként módosítják a társaságiadó-alapot az adománynak nem minősülő ingyenes juttatások, az adókedvezményre jogosító ingyenes juttatások, a látvány-csapatsport támogatása és a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása. Az Adó szaklap 2014/4-5. száma a Wolters Kluwer webáruházában megvásárolható.
