Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfaelkerülés mértéke, addig tavaly 6,1 százalék, ami kétszer kedvezőbb a régiós átlagnál – hívta fel a figyelmet pénteki Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Bizottság tanulmányára hivatkozva.
Az Európai Bizottság tanulmánya adatai a pénzügyminiszter szerint azt jelentik, hogy az adócsökkentéseknek és a gazdaságfehérítő intézkedéseknek köszönhetően javult az adómorál, jelentősen csökkent a csalárd cégek száma. Ennek legnagyobb nyertesei a tisztességesen működő vállalkozások – szögezte le Varga Mihály.
Mint az a derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből kiderül, december 2-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről szóló legújabb jelentését, ami 2019-ig dolgozza fel az adatokat, de néhány ország, köztük Magyarország esetében 2020-ra is ad becslést. Eszerint figyelemreméltó, hogy míg a tavalyi jelentésben 2019-re még 6,6%-os áfarést becsültek Magyarország esetén, a végső érték végül 9,6% lett. Ezzel egy évtizedes trend tört meg, 2020-ra viszont újabb jelentős csökkenést prognosztizálnak.
Az Európai Bizottság minden évben elkészíti az egyes tagállamok által be nem szedett áfa összegére és a potenciálisan beszedhető áfához viszonyított arányára vonatkozó statisztikákat. Magyarországon az elmúlt évtized adatai alapján egy egyre eredményesebb áfabeszedés képe rajzoldódott ki. „Bár a tavaly közzétett becslés alapján úgy tűnt, hogy a 2019-es év is illeszkedik a trendbe, a ma publikált végleges számok alapján kiderült, nem kis meglepetésre, hogy valójában még romlott is az adóbeszedési hatékonyság 2018-hoz képest. A 2020-ra becsült 6,1%-os áfarés viszont nagyon bíztató érték, feltéve, hogy a végleges adatokban nem lesz szükség az ideihez hasonló korrekcióra.” – összegezte Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.
Az alábbi táblázatban a Niveus Consulting Group összefoglalta a környező, illetve néhány nyugati ország adatait. A táblázatban 2019. tekintetében külön szerepelnek a tavalyi előzetesen becsült értékekekés az idén publikált végleges adatok, hogy bemutassák, jelentős korrekciót nem csak Magyarország, hanem például Írország esetében is végre kellett hajtani. A táblázatból az is jól látszik, hogy a tavalyi kisebb kisiklás ellenére Magyarország továbbra is kiemelkedően jól teljesít nemcsak régiós, de akár nyugat-európai összehasonlításban is az áfacsalás elleni küzdelemben.
Fischer Ádám szerint amíg az elmúlt 10 év során korábban jól követhetőek voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép (2014), az EKAER (2015) vagy éppen az online számla (2018) bevezetése, addig nem igazán látszik mi okozhatta 2019-ben az adóbeszedési hatékonyság enyhe romlását. Ezt az időszakot ugyanis még nem érinthette sem a koronavírus, sem az EKAER kötelezettség 2020-as jelentős szűkítése.
Elképzelhető, hogy egyszerűen eddig tartott ki az egyes eszközök hatása és újabb intézkedések vagy az adómorál jelentős javulására lenne szükség további eredmények elérése érdekében. Végső soron ezt az elméletet igazolhatja a rendkívül jóra becsült 2020-as adat is, hiszen tavaly jelentkezhetett az online számla kötelezettség jelentős kibővítésének a hatása, ami újabb lökést adhatott az áfacsalás elleni küzdelemnek.
(Adó Online)
