Tovább csökkentek a beruházások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 5,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához hasonlítva – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző negyedévhez viszonyítva 2,2 százalékkal csökkent a beruházások volumene a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint. Az energiaipari beruházások felére, az oktatásiak egyharmadára estek vissza, 70,5 százalékkal nőttek ugyanakkor az információs és kommunikáziós beruházások.


A közlemény szerint az elmúlt évben erőteljesen emelkedő feldolgozóipari beruházások a második negyedévben 3,1 százalékkal csökkentek, ezért az ipar nem tudta ellensúlyozni a nemzetgazdasági szinten bekövetkezett visszaesést.Az építési beruházások számottevően, 8,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A gép- és berendezés beruházások viszont – a mezőgazdaságban és az információ, kommunikáció területén bekövetkezett növekedés hatására – mindössze 2,6 százalékkal mérséklődtek.
Az első félévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 7,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte a KSH. A nemzetgazdasági ágak többségében a második negyedévben is csökkenést tapasztalt a statisztikai hivatal.

Az energiaipar beruházásainak volumene csaknem felére esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva, amit egy erőműépítési nagyprojekt befejeződése és a hálózatbővítések, -fejlesztések csökkenése idézett elő. Csaknem egyharmadával esett vissza a beruházási volumen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban, amit főleg egy gyógyszálló-felújítási projekt lezárulása okozott a KSH közlése szerint. Az oktatásban és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a beruházási teljesítmények egyharmadával estek vissza az uniós forrásból megvalósult felsőoktatási és egészségügyi intézményfejlesztések mérséklődése miatt.

A KSH közleménye szerint a beruházások csökkenő tendenciája ellenére hat nemzetgazdasági ágban bővülést, illetve stagnálást tapasztaltak. Kiugró mértékű, 70,5 százalék volt az emelkedés az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, amelyet egy új frekvenciák vásárlásával és jelentős hálózatbővítéssel kapcsolatos nagyberuházás eredményezett. A földgázkitermelés alág nagyberuházásai pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ág beruházásai nagymértékben, 38,8 százalékkal nőttek a bázisidőszakhoz képest.

A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás beruházásainak volumene az előző évi szinten maradt, miközben a kereskedelem, gépjárműjavításban a dinamikus áruházlánc-bővítések és fejlesztések révén a beruházások 6,4 százalékkal emelkedtek.

(Forrás: KSH)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.