Tovább szigorodik a transzferár-dokumentációs kötelezettség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2015-től újabb jogszabályi eszköz kerül a NAV kezébe az összehasonlító elemzések vizsgálatánál. A szokásos piaci ártartományt mostantól kötelezően statisztikai módszerrel kell meghatározni. Az interkvartilis tartomány alkalmazásának új szabályait és a transzferár-dokumentációs szabályok egyéb változásait a BDO Magyarország ismerteti és értelmezi írásában.


2014. december 31-én módosult a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009 (X.16.) PM rendelet („PM Rendelet”). A módosítás két jelentősebb változást tartalmaz, mely 2015.január 1-jétől hatályos. A változások az összehasonlító elemzés elkészítésére és az ez által meghatározott ártartomány képzésére vonatkoznak.

Ártartomány

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény („Tao tv.”) 18. §-a egy újabb, (9) bekezdéssel egészült ki, mely alapján a szokásos piaci ártartomány indokolt esetben statisztikai szűkítéssel, interkvartilis tartomány megadásával határozható meg. Az interkvartilis tartomány egy adott tartomány középső 50 – a szélső 25%-októl megszabadított – százalékát jelenti.

Az interkvartilis elemzés gondolata nem mondható új keletűnek transzferár körökben, a nemzetközi szakirodalom már jó ideje foglalkozik a fogalommal. A Tao tv. 31. § (2) bekezdése kimondja, hogy a Tao tv. az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás (OECD Irányelvek) figyelembevételével készült. Ez azt jelenti, hogy a szokásos piaci ár meghatározása során – másodlagos jogforrásként – az OECD Irányelveket is figyelembe kell venni. Az 1995-ben kiadott OECD Irányelvek a szokásos piaci ártartomány szűkítésével kapcsolatban még nem adott konkrét iránymutatást. Ezzel szemben a legutóbbi – 2010-es – módosítás már kimondja, hogy előfordulhatnak olyan esetek, ahol statisztikai eszközök (pl.: interkvartilis vagy percentilis) alkalmazása segítséget jelenthet a megbízhatóság fokozásában. Ezek azok az összehasonlító elemzések, ahol fennállnak bizonyos hiányosságok az összehasonlíthatóságot illetően, illetve ahol a kialakult tartomány tekintélyes számú megfigyelést tartalmaz. Az OECD Irányelvek ugyanakkor mérlegelés tárgyává teszi az interkvartilis elemzés alkalmazását, nem találunk olyan pontot, amely kötelezővé tenné. Ehhez képest a PM Rendelet mostani módosítása az interkvartilis használatának egy sokkal szigorúbb értelmezését vezeti be 2015-től, az alább bemutatásra kerülő elvek mentén.

A PM Rendelet új 7/B. §-a leírja, hogy melyek azok az esetek, amikor az interkvartilis tartományt szükséges használni. A módosítás szerint a következő körülmények együttes teljesülése esetén kell interkvartilis tartománnyal szűkíteni az összehasonlító elemzésünk eredményét:

  • az adózó a szokásos piaci árat a viszonteladási árak, a költség és jövedelem, az ügyleti nettó nyereségen alapuló, a nyereségmegosztásos vagy egyéb módszerek valamelyikével határozza meg – vagyis bármely nevesített módszerrel, az összehasonlító árak módszere kivételével, és

  • az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra és vállalkozásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat vesz figyelembe – azaz adatbázis kutatást végez, és

  • az önálló vagy a közös nyilvántartás elkészítése során az összehasonlító elemzés legalább 10 vállalat legalább három pénzügyi éve adatait veszi figyelembe, vagy az összehasonlító minta terjedelme meghaladja a 15 százalékpontot.

E három feltétel együttes teljesülése esetén az interkvartilis szűkítés kötelező. Ez alól abban az esetben lehet „kibújni”, ha az adózó az összehasonlító elemzés eredményeként adódó minta minden egyes eleme vonatkozásában funkcionális elemzést végez, és ennek, valamint az összehasonlíthatóságot meghatározó további tényezők vizsgálata eredményének a PM Rendelet szerinti nyilvántartásban megfelelő módon történő dokumentálásával kétséget kizáró módon igazolja, hogy az ellenőrzött ügylet és az összehasonlított ügylet összehasonlítható, továbbá az összehasonlíthatóság megállapítását kizáró hiányosság nem áll fenn. Tapasztalataink alapján a független társaságokról megfelelő funkcionális elemzést igen nehéz készíteni, hiszen legtöbbször hiányos információk állnak rendelkezésre (épp emiatt került bevezetésre a bemutatott statisztikai módszer).

Összefoglalva, amennyiben az adózó a fent említett módszerek valamelyikének alkalmazásával, az összehasonlító elemzést adatbázis segítségével végzi el és az összehasonlításra eredményül kapott minta meghaladja a 10 vállalatot, vagy a kapott ársáv terjedelme több mint 15 százalékpont, akkor interkvartilis tartományt kell képezni. Ez alól kivétel, ha az adózó a minta minden egyes elemére funkcionális elemzést készít, ebben az esetben nem kell a szűkítést alkalmaznia.

Az új szabályt először a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása és az ezen adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítése során kell alkalmazni.

Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet, hogy – az eddigi szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó ellenőrzési gyakorlatot figyelembe véve – az adóhatóság a korábbi években is előnyben részesítette, sőt gyakran elvárta – az OECD Irányelvekre hivatkozva – az interkvartilis elemzés alkalmazását. A PM Rendelet ugyancsak a 2015. adóévtől kezdődően követeli meg a szűkítést, viszont a tapasztalatok alapján a korábbi évekre is erősen javasolt volt az interkvartilis tartományt alkalmazni.

Mi az új szabály következménye? Amennyiben a kapcsolt tranzakcióban alkalmazott ár az összehasonlító elemzés során meghatározott interkvartilis tartományon kívül esik, akkor nem tekinthető szokásos piaci értéknek, ami a társasági adóalap módosításának kötelezettségét vonja maga után. Mostantól pedig kétséget kizáróan nem piaci mértéknek minősül a teljes ársávba beleeső, de az interkvartilis tartományon kívül található érték.

Kiigazítás

Szintén 2015. január 1-jétől hatályos változás a PM Rendelet 7/A. §-a. Ennek értelmében, ha az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során az összehasonlító elemzést adatbázis segítségével végzi el, az összehasonlíthatóság fokozása érdekében – az OECD Irányelvekben nevesített illetve abban nem nevesített – kiigazításokat alkalmazhat. Ilyenkor az adózó az elvégzett kiigazításokat köteles megfelelő módon dokumentálni, ideértve annak indokolását is, hogy az alkalmazott kiigazítás milyen módon szolgálja az összehasonlíthatóság fokozását.

Az előzőekhez hasonlóan, a PM Rendelet e módosítását is érdemes volt alkalmazni már a korábbi években is, mert tapasztalataink alapján az adóhatóság az ellenőrzések során a kiigazítások indoklását eddig is elvárta.

A PM Rendelet módosításaiból egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy az adóhatóság sokkal mélyrehatóbban vizsgálja az összehasonlító elemzéseket, tehát ennek megfelelően az adózónak is nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni azok megfelelő elkészítésére.

A cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország adómenedzsere és Siegler Zsófia tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Négymilliárdos cigarettafogás a NAV-nál, adózatlan és hamis termékek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. A szerda közlemény szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel. Pécs közelében közúti ellenőrzés során bukott le egy magyar férfi, akinél több mint nyolcszáz doboz ukrán cigarettát és hét zacskó vágott dohányt találtak. Továbbá otthonában árult hamis termékek miatt emelt vádat az ügyészség egy böhönyei férfi ellen – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség szerdán.