Transzferár-dokumentáció: fontos a nyelv?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság köteles elfogadni a magyaron túl az angol, a német vagy a francia nyelven készített transzferár-nyilvántartást – derül ki az RSM DTM blogbejegyzéséből.


Sokszor merül fel a kérdés, hogy milyen nyelven kell a transzferár-dokumentációs nyilvántartásokat elkészíteni. A transzferár-dokumentáció nyelvére vonatkozóan nincs kötelező jogszabályi előírás, így a transzferár nyilvántartása bármilyen nyelven elkészíthető. Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy bizonyos esetekben az adóhatóság szakfordítást követelhet meg az adózótól, ami jelentős költségekkel járhat.

2012. január 1-jétől az adóhatóság köteles elfogadni az angol, német vagy francia nyelven készített transzferár-nyilvántartást. Amennyiben a transzferár-dokumentáció nem magyarul, és nem e három nyelv valamelyikén készült, az adózó köteles az adóhatóság felhívására a transzferár-dokumentáció egy részére vagy egészére vonatkozó szakfordítást – megjelölt határidőn belül – átadni. A szakfordítás költsége természetesen az adózót terheli.

Külön fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy az a tény, hogy az adóhatóság nem kérheti az angol, német vagy francia nyelven készített transzferár-nyilvántartások szakfordítását, nem jelenti azt, hogy fenntartások nélkül el lehetne fogadni a más országbeli kapcsolt vállalkozás által e nyelveken készített transzferár-dokumentációkat. Azokat továbbra is minden esetben felül kell vizsgálni, és a hazai előírásoknak megfelelően ki kell egészíteni, amennyiben ugyanis az adott transzferár-dokumentáció nem felel meg a hazai jogszabályi előírásoknak, az adózó mulasztási bírsággal sújtható.

A bejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág-vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.