Új adókedvezmények jönnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adójóváírás teljes megszüntetésére azért volt szükség, hogy minél előbb átálljon az adórendszer, és más szemlélet kerüljön be a munkaerő költségeinek az adó- és járulékrendszerben való kedvezményezésére – mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára a Portfolio.hu-nak. Két évig adókedvezményt kapnak dolgozóik után azok a cégek, amelyek végrehajtják a szükséges béremelést a nettó bérek pozíciójának megőrzéséhez, a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak után pedig 9 százalékos adókedvezmény jár.

A hírek szerint elkészült a vállalkozások bérkompenzációjának terve, eszerint a béremelés 5 százalék feletti részét adná vissza az állam. Mekkora béremelést kell végrehajtania ehhez a munkáltatónak?

A kiindulópont az, hogy mindenkinek, akinek a nettó pozíciója romlana, annak annyira kell megemelni a bérét, hogy ez ne történjen meg. Ha ez minden egyes munkavállalónál megtörténik, akkor az állam az öt százalék feletti költséget munkavállalónként megtéríti. Ennek a megtérítésnek a formája adókedvezmény. A szociális hozzájárulási adóból (korábban ugyanilyen mértékű, 27%-os munkáltatói társadalombiztosítási járulékok) lesz levonható.

Tehát, ha a munkáltató a 100 ezer forintos bruttónál 10 százalékkal megemeli a bért, de 16 százalékkal kellene a nettó bér megőrzéséhez, akkor nem kap kompenzációt.

Így van, bár annak nincs értelme, hogy a munkáltató pont tíz százalékot emeljen, mert ha már ötöt tud emelni, akkor az extra költséget ezen felül az állam megtéríti.

2013-tól pedig csökken az állam hozzájárulása, ezt követően pedig megszűnik.

Igen, ez is benne van a törvényben, amit a Parlament hétfőn szavazott meg. A 2013-ra vonatkozó rész tulajdonképpen a kifutása a kompenzációnak. Ott már csökken az állam által visszaadott költség, és csak a béremelés tíz százalék feletti részére vonatkozik.

Ez a tíz százalék a 2013-as béremelésre vonatkozik, vagy a két évben, 2012-ben és 2013-ban együttesen kell végrehajtani?

2012-ben és 2013-ban együtt.

Tehát csak azok kapják meg 2013-ban a kompenzációt, akik 2012-ben is végrehajtották az elvárt, 5 százalékos béremelést?

2013-ban már nem lesznek megkötések, nem lesz szigorú ellenőrzése annak, hogy ki mennyi béremelést hajtott végre 2012-ben vagy 13-ban. 2014-ben már nincs állami kompenzáció.

84 milliárd forintot különített el a költségvetés a bérkompenzációra, elegendő lesz ez?

Ha mindenki teljeskörűen belép a rendszerbe, és végrehajtja a szükséges béremelést, akkor ennek a költsége maximum 100-105 milliárd forint lehet, ami pénzforgalomban nézve körülbelül 90 milliárd.

Folytatás a portfolio.hun, az alábbi linken.

Forrás: portfolio.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.