Új adózási javaslatokat tett az Adótanácsadók Egyesülete Koronavírus

Az Adótanácsadók Egyesülete elnöksége áttekintette az eddig hozott mikro- és kisvállalkozásokat segítő adózási intézkedéseket, és azok kiegészítéseként, illetve újként az alábbi javaslatokat fogalmazta meg és juttatta el a május 15-én a Pénzügyminisztériumnak.

1. Az új Tbj. ne lépjen hatályba július 01-én csak 2021 január 01-én.

A vállalkozások jelentős része a veszélyhelyzet alatt nem tudott felkészülni az új Tbj. szabályainak alkalmazására, így annak alkalmazásából jelentős hibák állnának elő, amely mint a foglalkoztatónál, mint foglalkoztatottnál, illetve a hibás járulék bevallások miatt az adóhatóságnál többletmunkát jelentenének.

Javasoljuk, hogy az új Tbj. 2020. július 1. helyett csak 2021. január 1-jén lépjen hatályba azzal, hogy a hatályban maradó (régi) Tbj-ben 2020. július 1-jétől kerüljön eltörlésre az egyéni és társas vállalkozók egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalapjának 150%-os szorzószáma, valamint a kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozó jövedelmét ne terhelje nyugdíjjárulék. Mivel azonban az új Tbj-nek vannak a vállalkozókra nézve kedvező szabályai is, amelyeket indokolt lenne az átmeneti időre is a régi Tbj. módosításával megadni. (Törvény módosítást javasolunk, de valószínűsítjük, hogy ezek a kormányrendelettel lehet, hogy gyorsabban megvalósíthatók.)

2. A 2020. július 01-től hatályba lépő minimál járulékra átmeneti szabály a bértámogatásban részesülőknél (ha az 1. pont szerinti javaslatunk nem támogatható).

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetérő szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (2) szerint július 1-től a minimálbér 30 százaléka akkor is járulékalapot képez, ha a kereset nem éri el azt; ez általában is minimál bér alatt keresőknél indokolatlan elvonást jelet, de különösen indokolatlannak tartjuk azoknál, akiknél a felmondás helyett közös megegyezéssel bércsökkentés történt, valamint azokat is hátrányosan érinti, akiknek a csökkentett munkaidőre elszámolt tényleges jövedelem nem éri el ezt az összeget, így a bértámogatásban részesülő, csökkentett munkaidőben foglalkoztatott után ezen Tbj. szabály szerint egyéni járulékot és Szocho-t kellene fizetni, ami hátrányosan érintené ebben az esetben , mint a támogatott munkavállalót, mint a foglalkoztatót.

3. A kiva szerint adózóknál a SZÉP Kártya juttatás kiva adóalapból történő kivétele.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a SZÉP Kártyákra utalt összeget mentesíti a szocho alól. Azonban a kivas vállalkozások esetében a SZÉP Kártyára történt utalások után –bár szochot nem kell fizetni,– továbbra is kiva adót kell fizetni ezek után.

Javasoljuk, hogy a kivas vállalkozások alkalmazottainak adott SZÉP Kártya juttatás után ne keljen a kiva adót megfizetni.

4. Fejlesztési tartalék kedvező szabályának kiterjesztése egyéni vállalkozókra, valamint a korábban képzett és fel nem használt fejlesztési tartalék felhasználhatóságának kiterjesztése (a szankciók átmeneti felfüggesztése).

Javasoljuk, hogy az egyéni vállalkozókra is terjedjen ki a fejlesztési tartalék társasági adótörvény szerint adózókra hozott kedvező szabályozás.

Javasoljuk, hogy a fejlesztési tartaléknál tegyék lehetővé, hogy a korábban képzett, de fel nem használt fejlesztési tartalékra ne kelljen alkalmazni a szankciókat, amennyiben 2019-ben vagy 2020-ban képez/nyilvántartásba fejlesztési tartalékot, amennyiben azt 2024 év végéig felhasználja.

Vagyis szankciója akkor lenne a 2019 előtt képzett/nyilvántartásba vettnek (adó és 2016-tól számított késedelmi pótlék), ha nem használják fel azt 2024 végéig.

5. COVID-19 teszt Szja mentességének kimondása.

Javasoljuk, hogy legyen adómentes a foglalkoztató által elrendelt COVID-19 teszt, mivel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28/A § (2) bekezdése a) pontja szerint jelenleg az Szja kötelezettség alá esik, és csak külön bejelentés esetén mentesül a juttató annak fizetési kötelezettsége alól. Mivel a NAV tájékoztatója szerint nem minden ágazatban és munkakörben lehet automatikus a foglalkoztatottnak nyújtott szolgáltatások –így a tesztelés– fizetési kötelezettség alóli mentesülése, és így az utólagosan vitatható, ezt a jogbizonytalanságot indokolt lenne megszüntetni, és egyértelműen szabályozni.

6. A 2020. július 01-től hatályba lépő online számlázás bejelentés elhalasztása.

Javasoljuk, hogy kerüljön elhalasztásra az számlák online beküldés kiterjesztéséről szóló törvényi szabályozás, mert annak alkalmazására a jelen helyzetben a vállalkozók jelentős része nem tudott felkészülni; különösen áll ez a mikro vállalkozásokra, és kiemelten igaz az eddig kézi számlát kiállítókra; ez utóbbiaknál jellemzően nincs meg a szükséges technikai (eszköz, szoftver) háttér, és ennek hiányában nincs meg a kellő felkészültség sem.

Bízunk benne, hogy javaslatainkat megfontolják, és azokat a vállalkozások további segítése érdekében elfogadják – olvasható a közleményben.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: ismét teljes körű az ügyfélfogadás Pest megyében
2020. május 29.

Június 2-tól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valamennyi Pest megyei ügyfélszolgálatán újra fogadják az ügyfeleket, akiket ugyanakkor arra kér a hivatal, hogy részesítsék előnyben az elektronikus vagy telefonos ügyintézést.

4,8 százalékos magyar visszaesést vár idén a Moody’s
2020. május 29.

Közép-Európa EU-gazdaságai sem tudják elkerülni az idén a koronavírus-járvány okozta mély recessziót, de a térségi gazdaságok zömének államadós-profilja képes ellenállni a növekedést és az államháztartási mutatókat érő rövid távú sokknak. A hitelminősítő szerint a legmélyebb recesszió Horvátországban lesz, a magyar gazdaság idén 4,8 százalékkal esik vissza.

Adózás koronavírus idején (4. rész)
2020. május 29.

A koronavírus-helyzet sokba kerül! Általában az egész emberiségnek is, de szűkebben Magyarországnak vagy akár az egyes családoknak, személyeknek is. A halálos áldozatokon túl az egészségügyi ellátás, a gazdasági visszaesés, a kilábalás költségei a legjelentősebbek. Ezeket a költségeket finanszírozni kell. Ideális esetben a teherviselő képesség alapján, amelynek megvalósítása kormányzati feladat. Erre Magyarországon felhatalmazást kapott a kormány a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényben.