Új Art.: megváltozik az adózás világa

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Átalakítja az adózás rendjét 2018-tól az Országgyűlés által kedden elfogadott három törvény. Az új adóigazgatási rendtartástól gyorsabb NAV-ellenőrzések és adóeljárások várhatók, az új Art. nyomán a NAV szolgáltató hatósággá válik. A végrehajtási eljárásokat újraszabályozó törvény alapján a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság.

Kedden elfogadta az Országgyűlés az adózás hatályos rendjét teljesen átíró három jogszabályt. Az adóigazgatási rendtartásról címet viselő törvény 71 oldalas, Az adózás rendjéről szóló 191 oldal, míg Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról címet viselő 91 oldalas. Az új adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt 123 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett, az adózás rendjéről szóló jogszablyt 124 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett, a végrehajtási eljárásokat újraíró törvényt 125 igen szavazattal 30 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Mindhárom törvényjavaslathoz összegző módosító javaslatot is elfogadtak, amelyek jellemzően jogtechnikai és stilisztikai jellegűek; ezek itt, itt és itt találhatók.

Letisztul szabályozás

Az adózás rendje újraszabályozásának lényegi üzenete, hogy szolgáltató jellegű adóhatóságot, az önkéntes jogkövetés elősegítését, adminisztráció-csökkentést, és átlátható, érthető szabályozást hoz.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény az általános eljárások szabályait rögzíti rövid és áttekinthető formában; ezek a szabályok eddig a közigazgatási eljárásról szóló törvényben szerepeltek, ezentúl az új jogszabály kizárólag az adóeljárásokra vonatkozik. Az új Art. az adóztatást biztosító adóigazgatási szabályok, részletszabályok összessége. A két törvény mellérendelt szerepben van, nincs közöttük párhuzamosság. Ezzel együtt a koncepció, az eljárások felépítése, az adózói és adóhatósági jogok és kötelezettségek rendszere lényegében változatlan marad, az adóigazgatási rendtartás és az új Art. szövege mintegy 80 százalékban megegyezik a jelenlegi Art. előírásaival.

A végrehajtási eljárások újraszabályozása nyomán 2018-tól a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság.

Most tekintsük át külön-külön a három jogszabály újdonságait.

Új adóigazgatás: limitált adóellenőrzés, gyorsított ügymenet

Az új szabályozás három fontos részét emelte ki a szeptember végén rendezett Nemzeti Adókonzultáción Izert Norbert, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára. Először is mindössze két ellenőrzési fajta lesz, a jogkövetési vizsgálat (amelynek során a revizorok tájékozódnak) és az adóellenőrzés. Ezen túl megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet, és legfeljebb 365 napig tarthat egy adóellenőrzés.

Változik a jogorvoslat rendszere: bevezetik például a bizonyítékok benyújtásának kényszerét az alapeljárásban, vagyis a feleknek (sem a NAV-nak, sem ügyfelének) nem lesz módja taktikázni a rendelkezésre álló információval – a lépéstől az eljárások rövidülését várja a nemzetgazdasági tárca. Az új szabályozás érdemben növeli a másodfokú adóhatóság mozgásterét, így kevesebb eljárást „dobnak vissza” majd elsőfokra, ami szintén az ügymenet gyorsítását jelenti.

Megszűnik minden ellenőrzési határidő nyugvási ok, így nem szünetel az ellenőrzési határidő például a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi megkeresés időtartama alatt. Az ellenőrzési határidő meghosszabbíthatja indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal. A meghosszabbított ellenőrzés határidő sem haladhatja meg a 365 napot.

Jelenleg rendkívüli jogorvoslati lehetőségként bármely adóügyben benyújtható felügyeleti intézkedés iránti kérelem az adóhatósághoz az elévülési időn belül bármikor, ugyanazon ügyben akár többször is. Annak érdekében, hogy az eljárások mielőbb lezáruljanak, szűkül a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetősége mind tárgyában, mind idejében. Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ugyanazon határozat, illetve végzés ellen csak egy alkalommal, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtható be.

 

Jelenleg csak a törvényben nevesített adóügyekben van lehetőség az elektronikus ügyintézésre; ezen túl teljes körű lesz az elektronikus ügyintézés.

Az eseti meghatalmazások tekintetében – néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével – kikerülnek a törvényből a képviselővel szemben támasztott szakmai követelmények, megkönnyítendő az adózók számára a képviselő útján történő eljárást. Az állandó meghatalmazással eljáróknál továbbra is meghatározza a törvény a képviseletre jogosultak körét.

Tállai: közérthető az új szabályozás Az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló javaslatok együttes parlamenti vitájában Tállai András, az NGM államtitkára az MTI tudósítása szerint elmondta: a kormány célja átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet megteremtése, továbbá az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése és az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése. Hozzátette: az adózás rendjének megreformálásában a NAV szervezete is megújul. Az új adóigazgatási rendtartási törvényre vonatkozó javaslat alapelve a szakszerű és hatékony eljárás elve – amely alapján a NAV-nak úgy kell megszerveznie tevékenységét, hogy az eljárások az adózónak és az adóhatóságnak a legkevesebb költséget okozzák -, valamint a közérthetőség elve, hogy egyszerű legyen a kapcsolattartás nyelve – közölte Tállai András.

Új Art.: jön a feltételes adóbírság

A feltételes adóbírság fontos új intézmény lesz: ekkor az elmarasztaló döntés elleni fellebbezés elmaradása esetén a bírság felét elengedi a NAV. Az új lehetőség nem a fellebbezéstől akarja eltántorítani az érintetteket, leginkább az időhúzás kiiktatása a célja – mondta Izert Norbert helyettes államtitkár a Nemzeti Adókonzultáción.

További változás, hogy 2000 helyett 5000 forint késedelmi pótlékot nem fizettet ki a NAV, és a 200 százalékos adóbírság mértéke 100 százalékosra csökken. Utóbbi mértéke indokolatlan volt, mert olyan adózói kört érintett, amely eleve kevés adót fizetett, és a büntetés sem motiválta; mostantól viszont a NAV célzott ellenőrzéseitől remélik majd az adófizetési hajlandóság emelkedését, nem pedig a büntetéstől. Fontos újdonságnak nevezte még a helyettes államtitkár, hogy a mulasztási bírságok rendszere egyszerűsödik és bevezetik az alap mulasztási bírságot, valamint az is, hogy a NAV honlapján megjelent hivatalos tájékoztatók alapján eljárók nem lesznek szankcionálhatók. Az EY elemzése ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a 200 százalékos adóbírság mértéke felére csökken, azonban az esetköre bővül, tehát több elkövetési módra lehet majd kiszabni az emelt összegű bírságot.

A NAV új szolgáltatásaként bevezetik a kezdő vállalkozások támogatását, ami 6 hónapos, önkéntes részvételen alapuló mentorálást jelent. A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozza az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló-közzétételi kötelezettséghez hasonlóan. Új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosít az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében. Ezen túl a NAV közzéteszi honlapján a megbízható adózók nevét és adószámát.

 

A lakosságot érintő könnyítés az automatikusan járó pótlékmentes részletfizetés összeghatárának több mint a duplájára emelése, így a magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak 2018-tól már félmillió forintos tartozásig járna évente egyszer a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény.

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a nyártól folytatott társadalmi vita nyomán több ponton is módosították a törvényjavaslatot. Így az önellenőrzési pótlék mértékét jelentősen csökkentették: a késedelmi pótlék felének megfizetése helyett csak a jegybanki alapkamatot kell felszámítani. A késedelmi pótlék mértékét sem kell 5 százalékponttal megnövelni, az – az adószakma véleményét elfogadva – a jegybanki alapkamat kétszerese marad.

Korlátozott adózói jogok, változatlan adminisztráció A jogorvoslati eljárásoknál az új bizonyítékra való hivatkozás tilalma korlátozhatja az adózói jogokat – állítja lapunk szerzője. Konkrétumokat idéz: például parkolójegy, útnyilvántartás, építési napló, műszaki bejárás jegyzőkönyve, műszaki ellenőr megbízási szerződése is igazolhatja a gazdasági esemény megtörténtét. Ezekkel jövőre már nem lehet fellebbezni a jogorvoslati eljárások megindulása után. Az adózás rendjéről szóló módosítási javaslatok nem teszik könnyebbé az adózási adminisztrációt a jóhiszemű adózók számára – mondta az új szabályozásról Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Nem változik az adónemek száma, a bevallások határideje és módja, vagyis semmilyen érdemi egyszerűsítést nem tapasztal majd a vállalkozások többsége. Ezen túl az egyesület a jogállamisággal ellentétesnek tartja, hogy miközben az adóhatóság kötelessége a tényállás bizonyítása, mégis előírnák az adózó számára az ellenőrzés megkezdésekor és/vagy az adóhatóság ellenőrzése során bármikor teljességi nyilatkozat megtételét. Tiltakozik az Adótanácsadók Egyesülete az ellen is, hogy a vállalkozó, az adózó a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem hivatkozhat új tényre vagy új bizonyítékra, és míg az adóhatóság akár 365 napig is vizsgálódhat, az adózónak csak 30 nap áll majd rendelkezésére, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvben tett megállapításra észrevételt tegyen, új tényre, vagy új bizonyítékra hivatkozzon.

A NAV lesz a legfőbb végrehajtó

A végrehajtási eljárásokat újraszabályozó törvény nyomán a terület kikerül az Art. hatálya alól, áttekinthetőbb, életszerűbb lesz, és 2018-tól a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság. Vagyis az állami adóhatóság hajtja majd be az általa nyilvántartott adó- és vámtartozásokat, a különböző ágazati törvények által rá delegált – adók módjára behajtandó – köztartozásokat, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb köztartozásokat.

A törvényjavaslat háttérjogszabálya a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) – az új jogszabály csak annyiban állapít meg az általánostól eltérő részletszabályokat, amennyiben ez valóban indokolt.

A törvény a végrehajtási eljárást olyan többletfeladatnak tekinti, amit az adósok mulasztásukkal idéznek elő, ezért kimondja, hogy a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek az adóst terhelik. A költségek részletes szabályozásáról miniszteri rendelet szól majd, de a törvény tartalmazza a költségminimum meghatározását és annak összegét: ez ingóság és ingatlan lefoglalása esetén 5000 forint.

Az új szabályozás megtartja a korábbi adózás rendjéről szóló törvény kiegyenlítési sorrendre vonatkozó rendelkezéseit. Kiegészítésként építi be a Közösséget megillető hagyományos saját forrásból fennálló követeléseket. Ugyanígy a korábbi adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megtartásával szabályozza a javaslat a visszatartási jog gyakorlása során követendő kiegyenlítési sorrendet is.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

„A javaslat szabályozása a végrehajtás felfüggesztését három módon teszi lehetővé: hivatalból, a felettes szerv rendelkezésére, illetve kérelemre. A három mód a szabályozásában pontosan meghatározott és egymástól jól elhatárolt. Ez alapján továbbra sincs mód a végrehajtás felfüggesztését azon az alapon kérelmezni, hogy a határozat (végzés) megváltoztatása, megsemmisítése várható. A javaslatban szabályozásra kerül a végrehajtás méltányolható okra tekintettel történő felfüggesztése. Ezzel összefüggésben – a Vht.-vel egyezően – a javaslat példálózó jellegű felsorolást is tartalmaz a méltányolható okok vonatkozásában. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a kiemelt esetkörökön kívül egyéb olyan körülményt is méltányoljon az adóhatóság a végrehajtás során” – olvasható az indokolásban.

A törvény a korábbi szabályozás egyes elemeinek megtartása mellett újraszabályozza a végrehajtási eljárás szünetelésének eseteit. Újdonság, hogy kizárólag a tartozás esedékességét követően 8 napon belül benyújtott fizetési kedvezményi kérelemre szünetel a végrehajtás. A módosítástól az önkéntes teljesítési kedv élénkülését várják.

Az új szabályozás régi hiányosságot pótolva szabályozza a végrehajtás megszüntetésének eseteit: fontos változás, hogy meg kell szüntetni a végrehajtást az adós halála esetén.

Az új törvény a korábbi szabályokkal egyezően tartalmazza a végrehajtási eljárás során kiszabható mulasztási bírságra vonatkozó szabályokat. Új elemként vezeti be az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetőségét, mert gyakran előfordul, hogy a végrehajtást nem maga az adós, hanem valamely hozzátartozója akadályozza

A törvény változatlan formában tartalmazza az adóhatósági egyezség szabályrendszerét.

Az időhúzásra szolgáló, nem valós jogsérelmet orvosoltatni kívánó kifogások benyújtásának megszüntetése érdekében újraszabályozták a végrehajtási kifogás halasztó hatályát.

A törvényszéki végrehajtók feladatainak 2019. január 1. napjával a NAV-hoz történő átkerülésével kapcsolatosan a törvény meghatározza az e feladatok ellátásához kapcsolódó végrehajtható okiratok körét.

 

 

---