Új pénzmosási törvény rendelkezései 4. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk soron következő részében áttekintjük, mikor lehet elfogadni más szolgáltató által már elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét, kik és hogyan férhetnek hozzá az újonnan bevezetendő központi  nyilvántartáshoz, és hogyan kell elkészíteni a szolgáltatóknak a belső kockázatértékelésüket.


Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás elfogadása

A Törvény alapján valamennyi szolgáltató jogosult elfogadni a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, ha az ügyfél-átvilágítást: Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el; vagy (a Törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő) harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el. 

Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, akkor ezen szolgáltatónak a következő követelményeknek kell megfelelnie: az e Törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e Törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor; vagy székhelye (fióktelepe, telephelye) olyan harmadik országban van, amely az e Törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.

A Törvény alapján a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az érintett ügyfél hozzájárulása esetén kerülhet sor. A szolgáltató (a Törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén), ha más szolgáltatóval az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésre bocsátásáról megállapodott, a más szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében rögzített adatot (valamint az egyéb dokumentáció másolatát) – az érintett ügyfél hozzájárulása esetén – haladéktalanul köteles más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. 

 

A Törvény alapján az ügyfél-átvilágítás teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli. A Törvény alapján a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandóak a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre (az ügyfél-átvilágítás eredményének rendelkezésre bocsátása és elfogadása vonatkozásában a kiszervezett tevékenységet végző és az ügynök a szolgáltató részének minősül).

Adattovábbítás a központi nyilvántartás számára

A Törvény az értelmező rendelkezések és az ügyfél-átvilágítási intézkedések között rögzíti a tényleges tulajdonos fogalmával és azonosításával kapcsolatos kötelezettségeket az Irányelv rendelkezéseivel összhangban.

Az irányelvi kötelezettségek teljesítése érdekében a Törvény a szolgáltató feladatává teszi, hogy az ügyfél tényleges tulajdonosának azonosítása során minden nem természetes személy ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozóan rögzítse a Törvény által előírt adatkört és annak leellenőrzését követően ezen adatokat haladéktalanul továbbítsa a külön jogszabály alapján létrehozott központi nyilvántartás számára, feltéve, hogy ezen adatok még nem szerepelnek benne.

Hozzáférés a központi nyilvántartáshoz

A Törvény alapján a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül, a Törvényben foglalt feladatai ellátása érdekében a felügyeletet ellátó szerv mint illetékes hatóság és a szolgáltató közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a felállítandó központi nyilvántartáshoz. 

Az Irányelvvel összhangban a bizalmi vagyonkezelő tényleges tulajdonosára vonatkozó adatok kivételével harmadik személy kizárólag egyedi adatszolgáltatási kérelemmel igényelhet adatot, és az adat felhasználásának célját, valamint az adat megismeréséhez fűződő jogos érdekét okirattal kell igazolnia, továbbá a külön jogszabályban előírt feltételeknek is meg kell feleljen.

 

Az Irányelv kiemeli, hogy a szolgáltatók az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása, így az ügyfél tényleges tulajdonosának beazonosítása során nem hagyatkoznak kizárólag erre a központi nyilvántartásra. A Törvény ezen előírásra tekintettel rendelkezik az ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozó információk szolgáltató általi ellenőrzésével kapcsolatos feladatokról.

Hozzáférés korlátozása

Az Irányelv a központi nyilvántartáshoz való szolgáltatói hozzáférésnek, illetve harmadik személy hozzáférésének biztosítása alól szűk körben kivételt is enged, amikor eseti alapon részben vagy egészben felmentést lehet adni a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz való hozzáférésre vonatkozóan: 

  • (1) ha a tényleges tulajdonost csalás, emberrablás, zsarolás, erőszak vagy megfélemlítés kockázatának tenné ki, vagy
  • (2) ha a tényleges tulajdonos kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképtelen.
  • Ez nem vonatkozik a hitelintézetekre és pénzügyi intézményekre, valamint a jogi hivatások képviselőire, ha azok köztisztviselők.

Ezzel összhangban a szolgáltatónak – kivéve a Törvény szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltatókat – valamint harmadik személynek a központi nyilvántartáshoz való hozzáférése kivételesen, eseti jelleggel, részlegesen vagy teljesen korlátozható, ha 

  • a) a tényleges tulajdonos adataihoz való hozzáférés a tényleges tulajdonos személye vagy vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna; 
  • b) a tényleges tulajdonos kiskorú személy vagy egyéb okból cselekvőképtelen. 

Az ügyvéd és a közjegyző, mint a jogi hivatások hazai képviselői nem lehetnek Magyarországon ilyen minőségükben köztisztviselők, ezért rájuk vonatkozó kitételt a Törvény nem tartalmaz.

A Törvény végül egyértelműsíti, hogy a nem természetes személy ügyfelek tényleges tulajdonosára vonatkozóan előírt adatok, információk nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályokat a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartásáról szóló jogszabály fogja tartalmazni, amely rendelkezik magának a nyilvántartásnak a létrehozásáról is.

Szolgáltatói belső kockázatértékelés

Az Irányelv előírja a tagállamok, a felügyeletet ellátó hatóságok és a hatály alá tartozó szolgáltatók számára a kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát, összhangban az elkészítendő, majd folyamatosan felülvizsgálandó nemzeti kockázatelemzés eredményeivel, megállapításaival. Az Irányelv az adott tagállamra, illetve a szolgáltatókra bízza a potenciálisan alacsony vagy magas kockázattal járó helyzetek beazonosítását és kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ennek megfelelően alakítsák ki belső eljárásaikat.

A Törvény az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően új kötelezettségeket vezet be a belső kockázatértékelés elkészítésére és a belső szabályzatban rögzítendő – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – kockázatalapú belső eljárásrend meghatározására.

A Törvény előírja a szolgáltató részére, hogy a belső kockázatértékelés során azonosítsa és értékelje a rá jellemző a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni tevékenységgel összefüggésben felmerült és folyamatosan felmerülő (tényleges és potenciális) kockázatokat. A szolgáltató saját kockázatainak azonosítása és értékelése érdekében köteles figyelembe venni az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellegével és összegével, az ügyféllel, termékkel, szolgáltatással, földrajzi területtel és alkalmazott eszközzel kapcsolatos kockázati tényezőket. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A belső kockázatértékelést a szolgáltató köteles írásban rögzíteni (a belső szabályzathoz kapcsolódóan), naprakészen tartani, és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során. A belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető, ha a felügyeletet ellátó szerv a szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban ezt a lehetőséget biztosítja. Az Irányelv alapján a Törvény meghatározza valamennyi szolgáltató részére a kockázatalapú belső eljárásrend belső szabályzatban történő rögzítési kötelezettségét a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében.

A szolgáltató a belső kockázatértékelés, valamint a belső eljárásrend meghatározása során köteles figyelembe venni a kormányzati szintű nemzeti kockázatértékelés eredményeit. A belső kockázatértékelés és a kockázatalapú belső eljárásrend a szolgáltató belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően alkalmazható. A Törvény rendelkezik továbbá a kockázatok, és trendek nyomon követéséről, illetve a belső eljárásrend folyamatos felülvizsgálatáról.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

Cikksorozatunk első részét itt, a második részét itt, harmadik részét itt olvashatja.

Forrás: T/15063. számú törvényjavaslat és részletes indoklása

A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.