Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tíz százalékkal csökkenő tb-terheket, eltolódó szja-sávhatárokat, esetleg megszűnő vállalati különadót ígér Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdán nyilvánosságra hozott kormányprogramjában. Gyurcsány mondandóját hosszú elmélkedésbe csomagolta.
Szerdán hozta nyilvánosságra a kormány a gazdaság élénkítését szolgáló programját. A tervezetet Megegyezés címmel hat oldalas fizetett mellékletben közölte a Népszabadság. A „”Magyarország megújításának lehetséges irányáról”” alcímet viselő írást Gyurcsány Ferenc jegyzi.
„”Tíz százalékponttal csökkenthetjük a vállalkozások járulékterhét… Egyszerűbbé válhat a személyijövedelemadó-rendszer. Általános lehet a 18 százalékos szja- teher, melyet 750 ezer forintig nullakulcs, hárommillió forint felett 36 százalékos kulcs egészít ki”” – olvasható a programban.
Gyurcsány kijelenti: „”eltörölhetjük a vállalati különadót, és alkalmazzunk ugyancsak 18 százalékos társasági nyereségadót. Ezzel a magyar gazdaságban egy 18-20 százalék körüli adócentrum alakul ki, amely már versenyképes a környező országok némelyikében alkalmazott egykulcsos adórendszerrel””.Az átalakítások fokozatosak lennének.
Gyurcsány azt javasolja, hogy a leghátrányosabb térségekben újonnan létrehozott munkahelyeken a foglalkoztatás első három évében legyen nulla a munkáltatói járulék, ami három év alatt fokozatosan érné el „”az addigra a mainál már tíz százalékponttal alacsonyabb szintet””. A munkáltatói járulék úgy csökkenne 5 százalékkal, hogy a csökkentést csak a bérek első 140 ezer forintjáig lehet alkalmazni. Eközben az szja 18 százalékos kulcsának sávhatára 2 millió forintra emelkedne, a vállalati különadó eltörlésével pedig 18 százalék lenne a társasági adó.
2010-ben még két százalékkal csökkenne a munkáltatói járulék, az szja alsó sávjának jövedelemhetára pedig 2,5 millió forintra emelkedne. Végül pedig az szja 18 százalékos sávjának jövedelemhatára 3 millió forintra emelkedne, 750 ezer forint éves jövelemig bevezetnék a nulla százalékos kulcsot és még három százalékot lecsípnének a munkáltatói járulékokból – ezen lépések megtételéhez nem rendel konkrét időpontot Gyurcsány, csak annyit mond: az összes átalakítás 3-4 év alatt tehető meg.
A kedvezőbb adóterhek forrását a kormány a gazdaság kifehérítéséből akarja előteremteni, azonban a javaslat szerint kell valamilyen garancia arra, hogy ez a pénz be is folyik a költségvetésbe, hiszen a konvergenciaprogram miatt az államháztartási hiány nem csökkenhet egy adott szint alá.
Ezért a jövő évi költségvetésben elkülönítenének egy 300 milliárd forintos – vagyis az adócsökkentés mértékével megegyező – alapot. Ha a szürke-, és feketegazdaság visszaszorításával a tervezett pénzek befolynak az államkasszába, akkor ez az elkülönített adóalap a következő évi fedezet lesz. Amennyiben viszont fel kell használni a 300 milliárd egészét, vagy egy részét, akkor később ennek arányában visszavennének az adók csökkentéséből.
Gyurcsány hosszú bevezetője után több, a gazdaságot nem érintő kérdésről is ír. Szükségesnek nevezi példul a büntető-és szabálysértési jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy a jelenlegitől eltérően üldözhetők és büntethetők legyenek a testi sértéssel járó bűncselekmények előkészületei is. Javasolja, hogy költsön az állam többet oktatásra, a kultúrára és a tudományos tevékenység támogatására. A cél a skandináv országokhoz való felzárkózás, ahol az oktatás részesedése a nemzeti jövedelemből 6-7 százalék. Ez a jelenlegi magyar ráfordítás mintegy másfélszerese.
A megvalósítandó célok között említi a védőnői hálózat növelését, a tehetséges gyerekek fejlesztésére irányuló Magyar géniusz programot, a Nemzeti Tehetség Alapot, illetve a harmincezer kollégiumi férőhely és 700 óvoda, iskola felújításának tervét.
A kormány Gyurcsány szerint 2010-től valamennyi középiskolában alanyi jogon biztosítaná az angol nyelv tanulását, a tantermeket felét digitális eszközökkel szerelnék fel, 2009-től a diákok laptopon dolgozhatnának. Növelnék a pályakezdő és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok bérpótlékát, lehetőséget biztosítanának arra, hogy a munkáltatók a felsőoktatásban tanulóknak és a friss diplomásoknak fizetés helyett adó-és járulékmentesen nyújtható ösztöndíjat adjanak.
A foglalkoztatottság növelése érdekében 2009-től Nemzeti közfoglalkoztatási programot indítana a kormány, melytől azt várják, hogy már egy évvel később ötvenezer embert lásson el napi 6-8 óra munkával. A nagy állami beruházások számára kötelező lesz, hogy a foglalkoztatottak legalább tíz százaléka a hátrányos helyzetű munkavállalók közül kerüljön ki. Ezzel párhuzamosan akarják átalakítani a rendszeres szociális segélyezési rendszert, melyben csak azok vehetnek részt, akik egészségi állapotuk vagy más méltányolható okok miatt nem képesek munkával fenntartani magukat.
A családi pótlékra is kiterjednek a tervezett szociális reformok, a gyermekek veszélyeztetettségét feltáró jelzőrendszer kialakítását tervezik. Ez azt jelenti, hogy a veszélyeztetett gyerekek szülei elveszíthetik jogukat, hogy maguk döntsenek a családi pótlék felhasználásáról. A családi pótlék kétharmadát az illetékes gyermekjóléti szolgálat kapná meg, és használná fel a gyermek érdekében.
A programban írottak szerint a gazdaság növekedésének hasznából a nyugdíjasoknak továbbra is részesedniük kell. Úgynevezett jubileumi támogatást vezetnének be, melyben a kilencven, kilencvenöt és százévesek részesülnek.
A kormány a már bizonyított és jelentős távlattal rendelkező ágazatokat támogatná, mint az informatika, a járműipar, a gyógyszeripar és a biotechnológia. Kiemelten támogatják továbbá a logisztikát és a speciális turisztikai projekteket. A jogszabályok egyszerűsítését és a munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodó képzési rendszert ígér. Csökkenteni kívánja továbbá a bürokráciát, 2012-re legalább 25 százalékkal mérsékelné a magyar vállalkozások adminisztratív terheit.
A lehetséges átalakításakról kedden délutáni frakcióülésén tárgyalt az MSZP. Az [origo]-nak a frakció egyik, a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő, a párt terveinek alakulását közelről figyelő tagja azt mondta: az MSZP változtatna a társasági adó mértékén, a személyi jövedelemadó eddigi sávjain, és munkához kötődő tb-járulékok rendszerén is.
Bár konkrét számokat nem árult el, forrásunk úgy fogalmazott: a vállalkozások számára kedvezőbbek lesznek az adóterhek. Bár Gyurcsány írása többnyire általánosságokban fogalmaz és a magyarázatokra helyezi a hangsúlyt, úgy tűnik, több adót és járulékot csökkentene vagy hajlandó lenne csökkenteni a kormány akkor, ha megfelelően alakulnak bevételi tervei.
A tervezett átalakításokhoz a forrást a Gyurcsány-kormány a feketegazdaság elleni fellépésből akarja előteremteni úgy, hogy új megállapodásokra is hajlandóak a „”tisztességes üzleti szférával”” – fogalmazott a frakcióülés után forrásunk. „”Szűk a mezsgye, de járható, és a tisztességes munkáltatók érteni fogják, mit akarunk”” – mondta az [origo]-nak a frakcióülés egyik, névtelenséget kérő résztvevője.
Többen vitára számítottak az adórendszer és a szociális ellátórendszer átalakítása kapcsán, mert ezekben a kérdésekben megosztott volt a frakció. Az ülés egyik résztvevője azonban azt mondta, ésszerű magyarázatok hangzottak el az ülésen, és ezt a képviselők értékelték, így kifejezetten jó volt a hangulat. „”A főnök ezt megnyerte”” – fogalmazott.
A helyzet érdekessége, hogy a kormány adócsökkentési elképzeléseit az MSZP egyedül nem tudja átverni a parlamenten, hiszen az SZDSZ koalícióból való kilépése óta kisebbségben kormányoz. Gyurcsány kiáltványában meglehetősen látványos gesztust tesz az SZDSZ-nek. Úgy fogalmaz: „”Egyet kell tehát érteni azokkal, akik jelentős adócsökkentést igényelnek, akik amellett érvelnek, hogy az adócsökkentésnek nagyjából ezermilliárd forint nagyságúnak kellene lenni ahhoz, hogy visszahasson az adózók magatartására””. Korábban épp az SZDSZ volt az, amelyik ekkora adócsökkentést követelt, míg például Veres János pénzügyminiszter ezt elképzelhetetlennek tartotta.
Az SZDSZ-nek tett gesztus jól jöhet az MSZP-nek. A költségvetési bizottság egyik, neve elhallgatását kérő tagja szerint a frakció többsége bizakodó: „”nekünk csak nyolc ember kell”” – mondta, azaz nyolc, az SZDSZ-ből vagy az ellenzéki pártokból átszvazó, esetleg távol maradó képviselő elég a többség biztosításához. A képviselő hozzátette ugyanakkor, hogy nincs olyan ember, akinek ne lennének aggályai, főként a költségvetési törvény elfogadásával kapcsolatban.
A Gyurcsány neve alatt szerdán nyilvánosságra hozott program az a dokumentum, amit az SZDSZ cselekvési tervnek nevezett, és bemutatását kérte a kisebbségi kormánytól.
Forrás: [origo]
Körülbelül 300 ezer fiatal jogosult a munkáshitelre, ami a szakképzésben tanulóknak szól, valamint azoknak a fiataloknak, akik érettségi után elhelyezkednek a munkaerőpiacon – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.
Mintegy ötezer hamis parfümöt találtak egy budapesti távolkeleti boltban, az ügyben iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indult eljárás – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Közeledik az év vége, ami a könyvelő- és adószakemberek számára a továbbképzési év végét is jelenti. Aki még nem tette, annak a hátralévő hetekben szükséges megszerezni az előírt kreditpontokat ahhoz, hogy az éves továbbképzési kötelezettsége teljesítettnek minősüljön. A továbbképzési szabályok az elmúlt években nem változtak jelentősen, azonban így sem ritka, hogy akár évtizedes tapasztalat után is, figyelmetlenségből vagy tévedésből, nem sikerül a továbbképzési kötelezettséget maradéktalanul teljesíteni. A következőkben áttekintjük, milyen előírásoknak kell megfelelni a szakembereknek.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
