Újonnan alakult vállalkozások ellenőrzése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adóellenőrzés szaklap 2009/2. számában megjelent cikk olyan ellenőrzésekből szemezget, amelyekben induló vállalkozásokhoz látogatott el az adóhatóság, és nem is talált mindent rendben.

A valótlan székhelycím bejegyeztetése közokirat-hamisítás

A székhelyet gyakran változtató adózók listájának áttekintését követően került az adóhatóság látókörébe egy tízemeletes bérház első emeleti lakásának címe, amelyet az újonnan alakult – egyébiránt el nem érhető – vállalkozáson kívül további hét adózó jelentett be székhelycímként. Az ellenőrzésről szóló értesítés a tértivevény tanúsága szerint „”cím elégtelen, ismeretlen”” jelzéssel érkezett vissza, emiatt székhely valódiságára irányuló vizsgálatot rendeltek el. A revizorok a vizsgálatot nem tudták lefolytatni, az adózó működésére utaló jelet a megadott székhelycímen nem találtak. A székhelycímként megadott lakásban átmenetileg lakhatási céllal tartózkodó magánszemély tanúként azt nyilatkozta, hogy a nevezett társaság ott semmiféle tevékenységet nem folytat, számára mind a társaság neve, mind a képviselője ismeretlen.
Az újonnan alakult vállalkozás ezen székhelycím mellett a központi ügyintézés címeként egy kistelepülésen lévő ingatlan címét jelentette be. A revízió során az ingatlan tulajdonosa azt nyilatkozta, hogy a társaságról még nem hallott, azzal semmilyen kapcsolata nincs és nem is volt. Arról, hogy a címét felhasználták, szintén nem volt tudomása. A feltárt körülmények alapján az adóhatóság intézkedett a társaság adószámának felfüggesztése iránt.
Mivel a társaság képviselője a cégeljárás során a társaság székhelyeként olyan címet jelentett be a cégbírósághoz, ahol a társaság nem lelhető fel, közreműködött abban, hogy a társaság székhelyeként a közhiteles cégnyilvántartásba valótlan adatot jegyezzenek be, mely cselekménye alkalmas a közokirat-hamisítás bűntette megalapozott gyanújának megállapítására, ezért ellene büntető feljelentést is tett az adóhatóság.

A társaság tagja és képviselője stróman

A revizorok egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést folytattak le egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társasági formában működő vállalkozásnál, amely lakó- és nem lakóépület építése fő tevékenységi körrel alakult.

A társaság tagja/képviselője nyilatkozatából egyértelműen kiderül, hogy fogalma sincs sem a társaságról, sem annak tevékenységéről, a társaság alapító okiratát elkészítő ügyvéd nevét sem tudta megmondani. Felmerült egy külső személy neve, megállapíthatóan az ő indíttatására alakult a vállalkozás, a társaság ügyeit ő intézi, a képviselőt/ügyvezetőt anyagi haszonszerzés reményével kecsegtetve bírta rá az alapításra, közreműködésre.
Az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokból kitűnik, hogy a társaság regisztrációs lapot, bevallást nyújt be, azonban erről – ahogy más, a társaságot érintő eseményről sem – a képviselőnek tudomása nincs. A képviselő azt sem tudta megmondani, hogy a cégalapítás során aláírt papírok között esetleg aláírt-e meghatalmazást. A nyilvántartásból kitűnik az is, hogy a társaság vásárol bizonylattömböket, azonban a képviselő erről sem tudott nyilatkozni, mint ahogy arról sem volt tudomása, hogy a társaság törzstőkéje miből és ki által került befizetésre.

Fentiek alapján a cég fiktivitása miatt törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése várható, valamint büntető feljelentés kezdeményezése magánokirat-hamisítás vétsége miatt (bevallás benyújtása a képviselő nevében, annak tudomása nélkül).

Hajléktalan ügyvezető

Egy építőipari vállalkozás bejelentett székhelyén a revizorok a működésre utaló nyomot nem találtak, továbbá a társaság képviselőjével semmilyen formában nem sikerült felvenni a kapcsolatot. A szóban forgó helyszínen egy szegényes vályogház található, ahol a kft. ügyvezetőjét – aki mellesleg hajléktalan – az ingatlan tulajdonosa fogadta be átmenetileg. A háztulajdonos a frissen alakult társaságról nem tudott semmiféle információval szolgálni, és elmondása szerint nem is adott engedélyt arra, hogy házát bármilyen társaság székhelyeként bejelentsék. A helyszíni vizsgálat alapján kezdeményezték a revizorok a társaság adószámának felfüggesztését.

dr. Balog Ildikó cikke teljes terjedelemben az Adóellenőrzés szaklap 2009/2. számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.