Újratöltenék a Tobin-adót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha nem mindenütt vezetik be, a bankok oda helyezik át az ügyleteket, ahol nem sújtja őket ez az adó – írja a Világgazdaság.

A nemzetközi pénzügyi spekuláció töredékére csökkenését várják azok, akik a Tobin-adó bevezetésével akarják megakadályozni az egyes országok gazdaságát immár rendszeresen, visszatérően megrendítő spekulációs rohamokat. Az Európai Unióban is egyre többen szorgalmaznak ilyen vagy hasonló lépéseket.

A mai javaslatok a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra általában kivetett elvonás bevezetését szorgalmazzák, ráadásul nem is a James Tobin által 1971-ben javasolt egyszázalékos, hanem inkább 0,25 vagy 0,1 százalékos mértékben. A Tobin-adó újraéledése a 2008-ban robbant globális válsághoz köthető. Miután az azt kísérő spekuláció jelentősen hozzájárult több ország pénzügyi stabilitásának megrendüléséhez, az Európai Unióban felvetették – igaz, új formában – a Tobin-adó bevezetésének gondolatát. Abból indultak ki, hogy önmagában a nemzetközi devizaátutalások megadóztatása csak részben hozná meg a kívánt eredmény, hiszen a tőzsdei futures ügyletek spekulációs devizavételei és -eladásai nem szükségképpen járnak ilyen pénzmozgással, valójában többnyire ki sem lépnek a börzék falai közül, mégis közvetlen hatással vannak a devizaárfolyamokra. Arra azonban még így is alkalmasnak látszik ez az adófajta, hogy mérsékeljék az állampapírok kamatkülönbségeit kihasználó spekulációt – amelyet valóban a pénz gyors nemzetközi áramlása kísér, és amely így szintén hat a devizaárfolyamokra –, s ezzel csökkentsék a deviza- és a szuverénadósság-válságok veszélyét.

A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság Online-on olvasható.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.