Újratöltenék a Tobin-adót
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha nem mindenütt vezetik be, a bankok oda helyezik át az ügyleteket, ahol nem sújtja őket ez az adó – írja a Világgazdaság.
A nemzetközi pénzügyi spekuláció töredékére csökkenését várják azok, akik a Tobin-adó bevezetésével akarják megakadályozni az egyes országok gazdaságát immár rendszeresen, visszatérően megrendítő spekulációs rohamokat. Az Európai Unióban is egyre többen szorgalmaznak ilyen vagy hasonló lépéseket.
A mai javaslatok a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra általában kivetett elvonás bevezetését szorgalmazzák, ráadásul nem is a James Tobin által 1971-ben javasolt egyszázalékos, hanem inkább 0,25 vagy 0,1 százalékos mértékben. A Tobin-adó újraéledése a 2008-ban robbant globális válsághoz köthető. Miután az azt kísérő spekuláció jelentősen hozzájárult több ország pénzügyi stabilitásának megrendüléséhez, az Európai Unióban felvetették – igaz, új formában – a Tobin-adó bevezetésének gondolatát. Abból indultak ki, hogy önmagában a nemzetközi devizaátutalások megadóztatása csak részben hozná meg a kívánt eredmény, hiszen a tőzsdei futures ügyletek spekulációs devizavételei és -eladásai nem szükségképpen járnak ilyen pénzmozgással, valójában többnyire ki sem lépnek a börzék falai közül, mégis közvetlen hatással vannak a devizaárfolyamokra. Arra azonban még így is alkalmasnak látszik ez az adófajta, hogy mérsékeljék az állampapírok kamatkülönbségeit kihasználó spekulációt – amelyet valóban a pénz gyors nemzetközi áramlása kísér, és amely így szintén hat a devizaárfolyamokra –, s ezzel csökkentsék a deviza- és a szuverénadósság-válságok veszélyét.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság Online-on olvasható.
Forrás: Világgazdaság Online
