Utalványokkal trükköztek, 23 cégvezető ellen emeltek vádat


Vádat emelt a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség 23 cégvezető ellen, aki béren kívüli juttatásként adható utalványokkal több száz millió forint adó befizetését kerülte el.

Négyessyné Bodó Marianna, a főügyészség sajtószóvivője közleményében azt írta: a nagyszabású adóelkerülés ügyében a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága több száz emberrel szemben folytat nyomozást.

Az ügyben országos illetékességgel eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség vádirata szerint a 16 cégből álló cégcsoport 2014 és 2019 között ügynökein keresztül az ország teljes területén adómentes béren kívüli juttatásként adható utalványok forgalmazásával foglalkozott. A cégcsoport szolgáltatásait igénybe vevő gazdasági társaságok az utalványokat azonnal készpénzre válthatták, így kerülve el a munkabért ténylegesen terhelő adó- és járulék megfizetését. Előfordult, hogy a megrendelt utalványokat a cégvezető vádlottak ki sem osztották a dolgozók között, hanem azonnal pénzzé tették.

A visszaváltható utalványok segítségével a törvényeket kijátszó munkáltatók valójában munkabért fizettek ki dolgozóiknak jóval kisebb közteher mellett. Emellett a cégcsoport több szövetkezetet is alapított, amelyekbe az érintett munkáltató cég dolgozóit csak „papíron” léptette be, majd az általuk ténylegesen elvégzett munka után járó díjazáshoz munkabér helyett „tagi támogatásként”, adó- és járulékfizetés nélkül jutottak hozzá – ismertette a sajtószóvivő.

A cégcsoport szolgáltatásai közé tartozott a ténylegesen el nem végzett adminisztratív szolgáltatásokról vagy „kezelési költségről” szóló fiktív számlák kiállítása is, ami a cégeknek az áfafizetési kötelezettség csökkentését jelentette. Volt olyan cég, amelyik ilyen módszerekkel összesen 121 millió forintot „spórolt meg”.

Négyessyné Bodó Marianna megemlítette: a büntető törvénykönyv szerint korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti.

A 23 cégvezető, aki ellen most vádat emeltek, a vagyoni hátrány teljes összegét önrevíziót követően az adóhatóságnak önként megfizette.
A főügyészség őket üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat-felhasználással vádolja. A bűnügyben még további vádemelések várhatók.

Azoknál a gyanúsítottaknál, akik a cselekményükkel 5 millió forintnál kevesebb vagyoni hátrányt okoztak, azt önként megtérítették és a bűncselekmény elkövetését beismerték, az ügyészség felajánlotta, hogy a vádemelést elhalasztva feltételesen felfüggeszti az eljárást – olvasható a közleményben.
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. március 30.

Adócsalás – mikor visszaélésszerű a jogalkalmazás?

Az adócsalással és az adókikerüléssel, valamint az esetleges visszaélésekkel szembeni küzdelem a 2006/112/EK irányelv által elismert és előmozdított célkitűzés, és a jogalanyok nem hivatkozhatnak az uniós jogi normákra csalárd módon vagy visszaélésszerűen. Ennélfogva a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. Ez az eset áll fenn, ha maga az adóalany követ el csalást, ugyanez a helyzet akkor is, ha az adóalanynak tudomása volt, vagy tudomással kellett volna lennie arról, hogy beszerzésével héa-csalást megvalósító ügyletben vesz részt. Az adóhatóság kötelezettsége az adózói tudattartalom feltárása és bizonyítása. A továbbiakban egy Kúria által hozott döntést mutatunk be.