Változott a bejelentett részesedés fogalma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági adó törvény egyik fogalmi változásának következményeire figyelmeztet a NAV.


A minimális részesedésszerzés mértéke – a korábbi 30 százalékról – 10 százalékra csökkent, valamint a részesedés-szerzés bejelentésére nyitva álló jogvesztő határidő – a korábbi 60 napról – 75 napra emelkedett – hívta föl a figyelmet a NAV.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4. §-nak  5. pontjában leírt fogalmi meghatározás változott meg idén január elsejétől.

Idéntől bejelentett részesedésnek minősül
• a belföldi jogszabályok alapján létrejött társaságban és külföldi személyben [Tao. tv. 4. § 27. pont], kivéve, ha ellenőrzött külföldi társaságban szerzett
• legalább 10%-os mértékű, valamint
• minden további megszerzett részesedés (részesedés értékének a növekedése),
• feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését)
• a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak;
• a határidő jogvesztő hatályú;
• a 10%-ot meghaladóan szerzett részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 10%-os mértékű részesedését bejelentette az adóhatósághoz.

Ha az adózó a bejelentés mellett dönt, akkor a bejelentett részesedés könyvekből történő kivezetésén realizált nyereség-jellegű különbözet összegével akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha a részesedést a kikerülést megelőzően legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartotta nyilván [Tao. A kikerüléskor elszámolt veszteség-jellegű különbözet összegéhez növelő tétel alkalmazási kötelezettség kapcsolódik.

Az adóhatóság példája szerint ha „A” cég 30 százalékos mértékű (30 millió forint névértékű) bejelentett részesedéssel rendelkezik „B” cégben és a 2014. évben a – tagok által összesen 10 millió forinttal történő – jegyzett tőkeemelésből „A” cég 5 millió forintot teljesít, akkor a részesedésének a mértéke marad 30 százalék, miközben annak névértéke 35 millió forintra nő. Az „A” cég részesedésének ezt az 5 millió forintos értéknövekedését nem kell bejelenteni (az bejelentett lesz), továbbá a – részesedésnek a könyvekből nyereség-jellegű különbözettel történő kivezetéséhez kapcsolódó csökkentő tétel érvényesítésére előírt – egy éves tartási idő az eredeti 30 százalék szerzésének a napján kezdődik az 5 millió forint értéknövekedés tekintetében is.

Ha azonban az „A” cég – a 30 százalékos, 30 millió forint névértékű bejelentett részesedésén felül – 2014-ben egy másik tag 5 millió forint névértékű részesedését szerzi meg és ezzel a részesedésének a mértéke 35 százalékra nő, akkor ezt az 5 millió forintnak megfelelő növekményt (5 százalékos részesedést), annak szerzését követő 75 napon belül be kell jelentenie ahhoz, hogy ez utóbbi is bejelentett részesedésnek minősüljön. Ez esetben az egy éves tartási idő az 5 miilió névértékű, 5 százalékos részesedés tekintetében annak megszerzése napján kezdődik.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.