Vámosi-Nagy megszüntetné az áfát

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2013. december 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfacsalások olyan mértékűek, hogy azokat csak az áfa megszüntetésével lehet hatékonyan orvosolni – mondta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője az Egyesült Államokban honos rendszert vezetné be az EU egészében, ahol forgalmi adót nem a hozzáadott érték alapján fizetnek. Jövőre is lehet költségvetési kiigazítás és adóemelés – nyilatkozta még lapunknak.


Mennyire alkalmas az adóhatóság az áfacsalások felderítésére?

Egyre inkább az. Amióta az adóhivatalba bekerült az adónyomozás, már bűnügyi eszközök is rendelkezésükre állnak.

Viszont a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságát (KÜIG) megszüntették.

A KÜIG-et 2007-ben hozták létre azért, hogy az áfacsalók utáni vizsgálódást ne zavarják a megyehatárok, és az ezzel járó illetékességi problémák. 2010-től az adónyomozás a NAV-hoz tartozik, már nemcsak ügyészi jóváhagyással érintkezhet nyomozati szerv az adóigazgatással, következésképp az adófelderítésben az adónyomozás sokkal hatékonyabban működik. A KÜIG csak közigazgatási eszközökkel dolgozott, így okafogyottá vált a létük.

Az eredmények nem feltétlenül igazolják a struktúraváltást: az EU is 1000 milliárdos nagyságrendű hazai áfacsalásról beszél.

Hasonló arányúról Németország és Franciaország esetében is. Azért a NAV által felderített áfa adóhiány és a vádemelések száma is nőtt az elmúlt években.

Ettől még ez sok.

A feketegazdaság a GDP 25 százaléka.

Ebbe 1000 milliárdnyi áfacsalás simán belefér.

Simán. Könyörgöm, körülbelül 12 000 milliárd forint az állam éves adóbevétele, ami a gazdaság háromnegyedéből származik. Ezek szerint az eltitkolt jövedelmek összege 6-7000 milliárd forint lehet összességében. Azt is látni kell, hogy a jelenség európai szintű: Romániában 28, Bulgáriában 31, Szlovákiában 26-27 százalékos GDP-arányosan a feketegazdaság, de fertőzött terület Németország és Ausztria is.

Mitől fog ez megváltozni?

Nem  tudom. Az a véleményem, hogy az áfát meg kéne szüntetni. Számlát könnyebb hamisítani, mint bankjegyet. A hozzáadott érték alapú áfa elméletileg szép, tiszta  rendszer, de mindenütt rengeteg a visszaélés, és a hatóságok csak kullognak a csalók után. Tehát az elvi tisztaság és a gyakorlati visszaélési lehetőség nem áll arányban egymással.

Valószínűleg az Egyesült Államokban működő rendszert kell átvenni, ami sajnos adóhalmozást is tartalmaz, csak ott alacsonyabbak a kulcsok. A rendszernek az a hátránya, hogy minél több kézen megy át a termék, annál inkább halmozódik a forgalmi adó, de ez alacsonyabb tételeknél kezelhető. 

Ez azt jelenti, hogy a láncban mindenki fizet adót, és adó-visszaigénylés nincs?

Ha van lánc, akkor igen. De nem 27 százalékot, hanem kettőt vagy hármat.

Viszont az Egyesült Államokban az állam is jóval kisebb: kevesebb adót szed be és kevesebb szolgáltatást nyújt.

Ezt nem tudom, honnan veszi. A szövetségi állam és az állam együtt biztos beszed arányosan annyit, mint nálunk. Eddig nem volt kötelező egészségbiztosítás, de most már ezt is hozzá kell adni.

Abban a rendszerben, amelyet Ön javasol, biztosítható lenne éves szinten 3000 milliárd forint a magyar költségvetésben?

Ki kell számolni. Félreértés ne essék: az áfa bevezetése előtt volt már Magyarországon a teljes gazdaságban forgalmi adó, de nem hozzáadott érték típusú, hanem halmozódó.

Az áfát uniós szinten kell megszüntetni?

Csak úgy lehet, mert az áfa az unió kötelező normatívája; ebből az EU nélkül nem tudunk kiszállni. Csak ezt látom megoldási lehetőségként.

Ismer ilyen kezdeményezést?

Nem. Adószakértőként úgy vélem, hogy csak így lehet kihúzni a talajt az áfacsalók alól, ugyanis a csalások nagy része nemzetközi ügy.

Ezek szerint rendészeti, igazgatási eszközökkel nagyon nem is lehet visszaszorítani az áfacsalásokat?

Nem lehet minden ügylet mellé adórevizort vagy rendőrt állítani. A rendszer magába hordozza a csalást: az áfabevallások az ügylet utáni hónap 20-án, vagy a következő negyedévben érkeznek be a magyar nyilvántartásba; még negyed év, amíg bekerülnek a nemzetközibe. Mire ott elkezdik nézegetni a bevallást, a csaló cég régen eltűnt. Ha a csalások ilyen mértékűek, akkor le kell vonni a következtetést: nem a hozzáadott érték típusú adóztatást kell a forgalmi adónál alkalmazni. Szerintem az Egyesült Államokban mindezt átlátták, és ezért nem vezettek be hozzáadott érték típusú adóztatást.

Mindez miért most merül fel ilyen élesen? Mert Horváth András kitálalt?

Nem. A Horváth András feketegazdaságról szóló anyagaiban szereplő állítások eddig is nyilvánosak voltak. Erről szólt már a fordított adózás bevezetése néhány ágazatban. A sertéságazat áfájának csökkentése is ilyen irányú lépés, mert az áfacsalásnak vannak költségei: céget kell létrehozni, könyvvizsgáló kell, jogtanácsos kell. Az Ernst&Young készített egy tanulmányt, amely szerint ha 10 százalékra csökkentenék az élelmiszerek áfáját, akkor a csalások jelentős része megszűnne, mert nem érné már meg. 27 százalékos áfánál viszont nagyon megéri. A fordított áfázásban is lehetne továbblépni: most kiemelt területnek számít a cukor és az étolaj.

A csalással a másik nagy baj, hogy tönkreteszi a legális üzleti szektort; ha elburjánzik a feketegazdaság, az ebből a szempontból is borzasztó. Nem  véletlen, hogy Magyarországon megszűntek a vágóhidak.

Lehet a 27 százalékos, világrekorder áfából lépésenként visszavenni, vagy valami egészen új rendszerben kell gondolkodni?

Csökkenteni kéne mindenképpen, ami költségvetési kérdés. Nyilván ha csökken az áfakulcs, akkor valamelyest csökken a feketegazdaság is. De én új rendszerben gondolkodnék.

Tavaly lapunknak megjósolta, hogy lesz év közbeni adóemelés. Most is számít hasonlóra?

Valószínűleg lesz. Aki azt mondja, hogy a költségvetést nem kell kiigazítani, az nagyon bátor, vagy politikus. Idén is már nyolcszor módosították a büdzsét, ami egyébként teljesen normális. Ma megmondani, hogy jövőre pontosan mekkora lesz a gazdasági növekedés, mennyi lesz az infláció, a bérinfláció, szinte lehetetlen. Még azt sem tudjuk, hogy a világ egésze kijött-e a gazdasági válságból. A másik oldalon viszont a 3 százalék alatti államháztartási hiánycéllal maximálisan egyetértek: nem lehet tovább eladósítani a következő generációkat.

Láthatóan fantáziadús a jogalkotás: például eszembe nem jutott volna kamatra ehót kivetni; persze ennek az alternatívája az szja-kulcs emelése lehetett volna, ami most nem járható út.

2014-ben is számít kreatív megoldásokra?

Azt nem mondanám, hogy számítok, de szükségessé válhat egy költségvetési kiigazítás.

2014. január 9: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2014. január 9.

Helyszín: Danubius Hotel Arena, 1148 Budapest Ifjúság útja 1-3

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

 


Kapcsolódó cikkek:


Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 1. rész
2020. április 3.

A helyi közösségek közösségi szintű öngondoskodása fontos feltétele a társadalom működésének. A helyi adózás sem az elmúlt évtizedek találmánya, létezett ez már a középkorban is. Hogyan alakult ez Magyarországon az elmúlt három évtizedben? Milyen korábbi előzményei voltak ennek? Ez utóbbiról szólunk az adóreformot bemutató cikksorozatunk mostani írásában.

Adófizetési kedvezmények koronavírus idején
2020. április 2.

A koronavírus sok egyéni és társas vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, hiszen igen komoly bevételkiesésekkel és költségtöbbletekkel kell szembenézniük. Néhány ágazat a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelettel, illetve a 61/2020. (III. 23.) kormányrendelettel ugyan adó és járulékmérséklést kapott, azonban a likviditási gondok nem csupán a kiemelt ágazatokat érintik. Érdemes tehát összefoglalni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek adó/adóelőleg fizetési kötelezettség esetén segítséget jelenthetnek.