Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató több munkabért fizet, mint ami járna a munkavállalónak? dr. Horváth István cikke Az Adó szaklap 2011/15. számában összefoglalja, hogy meddig és hogyan követelhető vissza munkabér a dolgozótól.
A Munka törvénykönyve (Mt.) 161. §-a szerint a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye. E szabálytól érvényesen eltérni nem lehet.
Az Mt. 162. §-a szerint a munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. A határidő jogvesztő, ha a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül nem intézkedik a visszakövetelés felől, vagy nem is vette észre a téves kifizetést, akkor az említett jogvesztő jellege miatt a munkavállalótól alappal már nem követelheti az egyébként ténylegesen tévesen kifizetett bért. A munkáltatók jelentős részénél számítógépes programok alapján történik a bérszámfejtés, és sok cég a bér elszámolásához és kifizetéséhez külső szolgáltatót vesz igénybe.
E két körülmény (pl. téves adatok bevitele a rendszerbe, cégek közötti kommunikáció) esetenként különösen röviddé teheti a visszakövetelésre általános szabályként nyitva álló, a kifizetéstől számított 60 napot.
A munkabér fogalmát az Mt. nem határozza meg, e tárgyban eligazítást ad a KSH Munkaügyi Statisztikai kérdőívekhez adott útmutatója, amely szerint keresetnek minősül a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállalónak pénzben vagy természetben fizetett díjazás. Ugyancsak fogódzót adhat az Mt. 142/ A. § (3) bekezdése, mely az egyenlő bánásmód tekintetében definiálja a munkabért. E tekintetben bérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás.
Tévesen kifizetett munkabér vagy díjazás jóhiszemű felvétele esetén – az erről történt értesítés átvétele tényének és időpontjának vitatásakor annak megtörténtét és időpontját egyértelműen tisztázni kell (BH1992. 732.). Ha a feladat teljesítésére kitűzött prémium kifizetése csak a mérleg jóváhagyásakor esedékes, az előre kifizetett prémium csak prémiumelőlegnek minősül, amely az általános elévülési időn belül követelhető vissza (BH1997. 50.).
A jogerős ítélet alapján kifizetett összeg (pl. elmaradt munkabér, végkielégítés), ha az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság utóbb hatályon kívül helyezte, tartozássá vált, és az a kifizetőnek az általános elévülési időn belül visszajár (BH2003. 341.). Így ha a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélettel szemben azt állapította meg, hogy a munkáltató a munkaviszonyt mégis jogszerűen szüntette meg, nem hatvan nap, hanem három év áll rendelkezésére a másodfokú határozat szerint kifizetett összeg visszakövetelésére. Ennek megfelelően, ha például a felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként a bíróság az eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatást rendelte el, a munkavállalót olyan helyzetbe hozta, mintha a jogviszonyát a munkáltató nem szüntette volna meg. Ennélfogva a végkielégítés címén felvett összeg tartozássá vált, azt a munkáltató fizetési felszólítással – az elévülési időn belül – visszakövetelheti (EBH2004. 1061.).
A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A kifizetés alaptalanságának felismerésével kapcsolatos döntés a munkavállaló jövedelmének és az eltérés nagyságrendjének vizsgálatát követően hozható meg. Meghatározó: olyan jelentős volt-e a különbség a szokásosan és a jogalap nélkül kifizetett bér között, hogy a munkavállaló azt észrevehette volna. A passzív magatartás mellett a munkavállaló aktív szerepet is játszhat a téves kifizetés előidézésben (pl. a teljesítmény meghamisítása, fiktív túlórák). Ugyanakkor ha a munkáltató a munkabér kifizetésével kapcsolatban részletes írásbeli elszámolást nem adott, a kiszámítás helyessége nem volt ellenőrizhető, ezért a munkavállalótól nem volt elvárható, hogy a több jogcímen egy összegben átutalt járandóság hibás számításából adódó túlfizetést felismerje (EBH2008. 1900.).
A jogalap nélküli kifizetés elévülési időn belül történő visszakövetelhetőségéhez a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a téves kifizetést a munkavállaló idézte elő, vagy azt legalább fel kellett volna ismernie.
A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. A munkáltató határozata vagy fizetési felszólítása alapján levonható tartozások körébe tartozik – többek között – a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás, szolgáltatás is. (BH1994. 57.). A felszólításban meg kell határozni a visszakövetelés jogalapját, a visszafizetendő összeget, a befizetés határnapját és módját, tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről is. A kialakult bírói gyakorlaton alapuló kommentárok szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért nettó összegben kell visszafizetni.
A Legfelsőbb Bíróság 1/2001. munkaügyi jogegységi határozata megváltoztatta a korábbi bírósági gyakorlatot a visszakövetelés módjáról. A korábbi ítélkezési felfogás szerint az Mt. 162. §-a alapján a jogalap nélkül kifizetett munkabért, illetve az egyéb tartozást a munkáltató köteles volt írásbeli felszólítással visszakövetelni, amely ellen a jogorvoslati eljárás keretében a munkavállaló nyújthatott be keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz. Az ítélkezési gyakorlat elutasította a tartozás bíróság előtti érvényesíthetőségének lehetőségét. A jogegységi határozat ugyanakkor leszögezi: a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásának, valamint az általa okozott kárnak a megtérítésére irányuló igényét [Mt. 173. § (3) bekezdés] – választása szerint – munkaügyi jogvitában is érvényesítheti, ugyanis a fizetési felszólítás mint a tartozás érvényesítésének eszköze nem jelenti azt, hogy a munkáltató csak ilyen módon érvényesítheti az igényét a munkavállalóval szemben.
A munkáltató nem köteles élni a fizetési felszólítás lehetőségével, hanem igényét keresettel (fizetési meghagyással is) érvényesítheti. Indokolatlan lenne a munkáltatót a fizetési felszólítás kibocsátására kötelezni akkor, ha az eset körülményeiből eleve nyilvánvaló, hogy az nem vezet eredményre, az ellen a munkavállaló keresettel fog élni.
dr. Horváth István cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2011/15. számában olvasható. A cikk részletesen foglalkozik azzal a kérdéskörrel is, hogy milyen tartozások vonhatók le a munkabérből (pl. végrehajtás)
Forrás: Adó szaklap 2011/15. szám
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Építőipari tevékenységről és munkaerő-kölcsönzésről fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a NAV.
Az általános forgalmi adó 2013. január elseje óta hatályos, ezt megelőzően 12 évig az áfához hasonló, GST (termék és szolgáltatás)-típusú közvetett adózás működött az országban.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
