Vita a jövő évi adótörvényekről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Akárcsak a korábbi egyeztetéseken, a jövő évi adótörvények tegnapi országgyűlési vitájában is a kisadók összevonása vezetett komoly feszültségekhez.

Ismeretes, hogy a kormány – többszöri változtatás után – a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az innovációs járulék egyesítését tervezi, a gazdasági szervezetek szerint ugyanakkor az összevonás jelentős tehernövekedéssel jár. Tegnap ugyanezt kifogásolták ellenzéki honatyák is: Domokos László, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének tolmácsolója szerint az erőforrás-fejlesztési hozzájárulás bevezetésével a kormány egy második, állami iparűzési adót (ipa) hív életre, holott nemrég még az ipa kivezetéséről szóltak az egyeztetések. A pénzügyi tárcát képviselő Tátrai Miklós államtitkár ugyanakkor tegnap is az egyszerűsítés irányába mutató fontos lépésnek nevezte a kisadók összevonását, és egyelőre nem adta jelét annak, hogy a kormány vissza kívánná vonni e javaslatát. Sőt, beszélt arról, hogy a kormány magára vállalná a három befizetéssel kapcsolatos, korábban a cégek által végzett adminisztrációt. Egyes vélemények szerint ugyanakkor borítékolható az összevonás elmaradása.

Tegnap, az összesen nyolc órán át tartó általános vita elején a pénzügyi államtitkár az egyszerűsítéseket, az adórendszer stabilitásának a megőrzését, valamint a feketegazdaság visszaszorítását nevezte az adócsomag fő célkitűzéseinek. Az expozéban úgy fogalmazott: jelenleg nem a magas elvonás okoz komoly gondot Magyarországon, hanem az, hogy szűk az adó- és járulékbázis. Az eddigi szigorítások eredményeképpen ugyanakkor 81 000 saját jövedelemmel nem rendelkező járulékfizető, valamint 48 000 őstermelő kapcsolódott be a tb-költségek finanszírozásába, és a járulékot fizetők száma a 2005. évi 3,8 millióról négymillióra nőtt – mutatott rá Tátrai Miklós. Felszólalásában jelezte: a kormány számára fontos célkitűzés, hogy megszüntesse a tisztességes vállalkozások versenyhátrányát az adófizetést elkerülőkkel szemben, ezért szigorodnak a jogszabályok és emelkednek a mulasztási bírságok is. Az adójóváírás módosításával ugyanakkor csökken a közepes jövedelműek magas adóterhe, és az igazságosabb közteherviselés irányába mutat az is, hogy jövőre a vállalkozások is kötelesek megfizetni a luxusadót – zárta expozéját Tátrai Miklós.

A vita során ellenzéki képviselők úgy vélekedtek: az adócsomag hatására jelentősen, az infláció két-háromszorosával nőnek az adóterhek, és nem valósul meg az adórendszer egyszerűsítése sem. Ehelyett a kabinet olyan eljárási rendet foganatosít, amely kiveszi az adózók kezéből a védekezés lehetőségét, és ellehetetleníti a vállalkozások működését. Azzal pedig, hogy jövőre nem módosulnak a személyi jövedelemadózásban a sávhatárok, a kormány lefölözi az inflációs hasznot, és újabb összegeket von el a bérből élőktől.

Forrás: Világgazdaság

---