Vizsgálja a NAV a hitel-tőke konverziós ügyleteket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2013 vége óta számos esetben adóköteles hitelelengedéssé minősített – korábban nem kifogásolt – hitel-tőke konverziós ügyleteket a NAV – hívja fel a figyelmet a MAZARS. A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint a jogorvoslati eljárások lezárultáig érdemes magasabb költséggel és alacsonyabb adókockázattal, két lépésben – tőkeemeléssel és kölcsöntörlesztéssel – kiváltani az egylépéses hitel-tőke konverziót.


A cégjog 2006-tól teszi lehetővé, hogy – a tőke rendelkezésre bocsátása során – elismert követelés kerüljön apportálásra; ez a lehetőség egyébként Európa más országaiban már korábban is elérhető volt – mutat rá a MAZARS legfrissebb összegzése. Az ilyen ügyletek során, a tulajdonosnak joga van eldönteni, hogy tőkéből vagy kölcsönből finanszírozza a cégét.

A tőkejuttatás általában a hosszú távon szükséges pénz rendelkezésre bocsátását, míg a kölcsön a rövid távon szükséges pénz biztosítását jelenti, de természetesen a tulajdonos nem tudhatja előre, hogyan alakul a cég finanszírozása, és a kezdeti hitel/tőke arányon nem kell-e később változtatni.

A MAZARS szerint világgazdasági válság hatására átalakuló hazai vállalatfinanszírozási szerkezet sok esetben szükségessé teszi, hogy a korábbi finanszírozási arányokon módosítson a társaság.

„Amikor kiderül, hogy a hitel már nem ideiglenes finanszírozási eszköz, általában akkor kerül sor a hitel-tőke konverzióra, amely során a tulajdonos a hitelkövetelését apportként bocsátja a cég rendelkezésére, és az a tőkébe kerül” – magyarázta Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere. Hozzátette: az ilyen ügyletek relatíve magas számát többek között az is indokolta, hogy ez volt az egyik módja a tőke-megfelelési szabályok teljesítésének is.

Adómozaik 2015

1. nap – 2014.11.24.

10.00-11.00 – Art – Dr. Kovács Ferenc
11.00-12.00 – Tao – Dr. Németh Nóra
12.00-13.00 – ebédszünet
13.00-14.00 – Számvitel – Tóth Mihály
14.00-15.30 – ÁFA – Sike Olga

2. nap – 2014.11.25.

10:00-11:30 – Tb, ellátások – Farkasné Gondos Krisztina
11.30-11.45  – szünet
11:45-13.15  – Járulékok – Széll Zoltánné
13:15-14:15 – ebédszünet
14.15-15.45 – SZJA – Dr. Andrási Jánosné

Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont

A MAZARS jelentése szerint a NAV korábban évekig nem kifogásolta a hitel-tőke konverziós ügyleteket, és az adóhatósági vizsgálatok során is elfogadta az így lezajlott tőkeemeléseket, de az elmúlt két évben több jelentős fordulat következett be ezen a területen. Az összefoglaló rámutat: az adóhivatal megközelítésének változását egy 2012. november 27-én kiadott NAV állásfoglalás fémjelezte, amely végelszámolások esetében kimondta, hogy a hitel-tőke konverziót a NAV hitelelengedésnek minősíti, ami társasági adókötelezettséget keletkeztet. (Ezt az állásfoglalást egyébként egy újabb, 2013. január 28-ai állásfoglalásban visszavonta a NAV és az ezt követő adóvizsgálatok során is ennek megfelelően járt el: még végelszámolások esetében is elfogadta a hitel-tőke konverziót.)

„Az adóhatóság álláspontja tavaly év végére változott meg gyökeresen, amikortól több vizsgálat során is kifogást emelt a hitel-tőke konverziók ellen. Ezeket egyes esetekben – elsősorban végelszámolások során – ismét átminősítette az ilyen ügyleteket, ezúttal arra hivatkozva, hogy az ilyen típusú tranzakciókra kizárólag az elengedett követelések miatti adófizetési kötelezettség elkerülése ad okot – foglalta össze Szmicsek Sándor. Ez a kérdés pedig jelenleg is nyitott, hiszen az első ilyen ügyek még jogorvoslati szakaszban vannak.”

Szimcsek Sándor szerint azoknak a cégeknek, akik a jövőben szeretnének változtatni a cég hitel-tőke finanszírozási arányán úgy, hogy csökkentik a kölcsönt és növelik a tőkét, érdemes megfontolni, hogy az egylépéses hitel-tőke konverzió helyett, először pénzzel emelnek tőkét, amelyet azután a kölcsön visszafizetésére használnak.  „Ez ugyanazt eredményezi, mint a hitel-tőke konverzió, és persze ezzel a módszerrel sem kerül a társaságba új tőke, de ennek a megoldásnak egyértelműen alacsonyabb az adókockázata. Tény, hogy többlet bankköltséggel jár, de ez még mindig elenyésző, az esetleges kényszerű adófizetési kötelezettséghez és adóbírsághoz képest” – mutatott rá Szmicsek Sándor.

Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014 – Két időpontban

1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014

Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén.

2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014

Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások.

A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér!

További részletek és jelentkezés:

2014. szeptember 24-25. és 2014. november 11-12.

Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet!


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.