10 ezer forinton is elbukható a pénztárgép-támogatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokan nem kapnak támogatást a pénztárgép-cseréhez, mert több mint 10 ezer forint adótartozásuk van munkáltatóként, kifizetőként.


A pénztárgépcsere állami támogatásának feltételeire figyelmeztet friss közleményében az adóhatóság. Emlékeztetnek: a támogatásra az üzemeltető abban az esetben jogosult, ha a 2011-es adóévben legfeljebb 500 millió forint nettó árbevételt ért el, vagy tevékenységét 2012. január 1-jét követően kezdte meg, és
a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában

  • rendelkezik adószámmal és nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt,
  • nem áll végelszámolási-, felszámolási-, csőd- vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt,
  • nem rendelkezik az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott túlfizetés összegével csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló 1 millió forintot meghaladó adó- és vámtartozással kivéve, ha arra az állami adó- és vámhatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és
  • nem rendelkezik munkáltatóként, kifizetőként levont adó tekintetében 10 ezer forintot meghaladó adótartozással.

Ez utóbbi feltétel teljesítésén sok kérelmező elbukik, így a NAV azt javasolja, hogy a támogatásigénylési kérelem benyújtásával együtt a cégek nézzék meg  adófolyószámlájukat. A hatóság figyelmeztet: ha az adófolyószámlán a támogatás iránti igény benyújtásának időpontjában 10 ezer forintot meghaladó munkáltatóként, kifizetőként levont adótartozás áll fenn, a kérelem elutasítása automatikus.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)