Drágul a föld – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Évről évre emelkednek a hazai földárak. A legtöbbet a szőlőparcellák érnek, de forgalmuk minimális. Ugyanakkor egy 2009-ben megvásárolt átlagos szántót – amint az az InfoTandem heti infografikájáról leolvasható – tavaly 36,5 százalékos haszonnal lehetett továbbadni.

Hektáronként átlagosan 670 ezer forint körüli áron cseréltek gazdát a szántóföldek 2012-ben Magyarországon. A megyék között persze itt is nagy a szórás: Tolnában, Békésben és Fejérben jóval 800 ezer forint fölé is lehetett menni, míg például Nógrádban az országos átlag fele alatt is zárulhatott az áralku.

 

A legjelentősebb művelési ágnak számító szántó tavaly mintegy 15 százalékot drágult (de például Jász-Nagykun-Szolnok megyében vagy Bács-Kiskunban 20 százalék fölötti volt a ráta), miközben összességében a mezőgazdasági földárak 12,8 százalékkal mentek feljebb. Utóbbiaknál a KSH – részben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatain alapuló – kimutatásai szerint már egy évvel korábban is hasonló mértékű, 11,5 százalékos drágulás történt, 2010-ben pedig 6 százalékos erősödést mértek.

A földforgalmat egyértelműen a szántó dominálja. Ez a művelési ág Nógrádban hasította ki a legkisebbet a teljes értékesítésből, ám aránya így is 47 százalékra rúgott, míg például Békésben 97 százalékot tett ki. A kiugró, 1,3 millió forinthoz közelítő hektáronkénti értéket felmutató, s közel negyedével dráguló szőlőültetvényeknél viszont alig volt mozgás: általában az 1 százalékát sem érte el a forgalmi részesedésük. A gyümölcsösnél is hasonló a tendencia. Ebben az ágban – ahol az átlagár szintén magas (873 ezer forint), s a drágulás is 20 százalék körüli – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye végzett az élen, ahol az összes értékesítés 8 százalékát produkálták a gyümölcsterületek. A legolcsóbban gyephez, illetve erdőhöz lehet hozzájutni, de az ár több éves távlatban ezeknél is szépen ível felfelé.

Érdemes szót ejteni a földbérleti díjakról is, hiszen a legfrissebb hivatalos összeírások szerint hazánkban a használt mezőgazdasági terület 50,7 százalékát bérleményként művelik. A termelők 2011-ben mintegy 75 milliárd forintot fizettek ki földbérleti díjként. A tendencia itt is stabilan emelkedő: a három évvel korábbi szinthez viszonyítva tavalyelőtt a gyepterületekért 58 százalékkal, az erdőkért 41 százalékkal kellett többet kiadni, de a szőlő (+38 százalék), a szántó (+33 százalék) és a gyümölcsös (+26 százalék) is szépen drágult. Árban e téren is a szőlő vezet (46,4 ezer forint/hektár) és a gyep zárja a sort (16,3 ezer forint). Egy hektár szántót egy évre 32,8 ezer forintért – azaz a földár 5,3 százalékáért – lehetett bérelni.


Kapcsolódó cikkek

2023. február 2.

GVH: nincs gond az ingatlan.com hirdetésrangsoroló rendszerével

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lezárta a vizsgálatot az ingatlan.com üzemeltetőivel szemben, mert nem bizonyosodott be a versenyfelügyeleti eljárás megindításakor feltételezett jogsértés – jelentette be csütörtöki közleményében a hivatal.

2023. február 2.

Mentesülhetnek a fel nem használt földgázért fizetendő kötbér alól az önkormányzati cégek

Az önkormányzati szövetségek javaslatára a jövőben a helyhatóságok cégeinek is csak a korábban lekötött földgáz-mennyiség 60 százalékát kell kötelezően átvenniük. Ezzel lényegében egységesen 40 százalékra nő a szerződéseikben legfeljebb 25 százalékos szinten rögzített alsó toleranciasáv. Így mások mellett egyes települési távhőszolgáltatóknak sem kell kötbért fizetniük a nagyobb tételben fel nem használt földgáz miatt – jelentette be csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).