Drágul a föld – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Évről évre emelkednek a hazai földárak. A legtöbbet a szőlőparcellák érnek, de forgalmuk minimális. Ugyanakkor egy 2009-ben megvásárolt átlagos szántót – amint az az InfoTandem heti infografikájáról leolvasható – tavaly 36,5 százalékos haszonnal lehetett továbbadni.


Hektáronként átlagosan 670 ezer forint körüli áron cseréltek gazdát a szántóföldek 2012-ben Magyarországon. A megyék között persze itt is nagy a szórás: Tolnában, Békésben és Fejérben jóval 800 ezer forint fölé is lehetett menni, míg például Nógrádban az országos átlag fele alatt is zárulhatott az áralku.

 

A legjelentősebb művelési ágnak számító szántó tavaly mintegy 15 százalékot drágult (de például Jász-Nagykun-Szolnok megyében vagy Bács-Kiskunban 20 százalék fölötti volt a ráta), miközben összességében a mezőgazdasági földárak 12,8 százalékkal mentek feljebb. Utóbbiaknál a KSH – részben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatain alapuló – kimutatásai szerint már egy évvel korábban is hasonló mértékű, 11,5 százalékos drágulás történt, 2010-ben pedig 6 százalékos erősödést mértek.

A földforgalmat egyértelműen a szántó dominálja. Ez a művelési ág Nógrádban hasította ki a legkisebbet a teljes értékesítésből, ám aránya így is 47 százalékra rúgott, míg például Békésben 97 százalékot tett ki. A kiugró, 1,3 millió forinthoz közelítő hektáronkénti értéket felmutató, s közel negyedével dráguló szőlőültetvényeknél viszont alig volt mozgás: általában az 1 százalékát sem érte el a forgalmi részesedésük. A gyümölcsösnél is hasonló a tendencia. Ebben az ágban – ahol az átlagár szintén magas (873 ezer forint), s a drágulás is 20 százalék körüli – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye végzett az élen, ahol az összes értékesítés 8 százalékát produkálták a gyümölcsterületek. A legolcsóbban gyephez, illetve erdőhöz lehet hozzájutni, de az ár több éves távlatban ezeknél is szépen ível felfelé.

Érdemes szót ejteni a földbérleti díjakról is, hiszen a legfrissebb hivatalos összeírások szerint hazánkban a használt mezőgazdasági terület 50,7 százalékát bérleményként művelik. A termelők 2011-ben mintegy 75 milliárd forintot fizettek ki földbérleti díjként. A tendencia itt is stabilan emelkedő: a három évvel korábbi szinthez viszonyítva tavalyelőtt a gyepterületekért 58 százalékkal, az erdőkért 41 százalékkal kellett többet kiadni, de a szőlő (+38 százalék), a szántó (+33 százalék) és a gyümölcsös (+26 százalék) is szépen drágult. Árban e téren is a szőlő vezet (46,4 ezer forint/hektár) és a gyep zárja a sort (16,3 ezer forint). Egy hektár szántót egy évre 32,8 ezer forintért – azaz a földár 5,3 százalékáért – lehetett bérelni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Töretlen tendencia – csökkenő cégszám, csökkenő alapítási kedv

Csökkent a cégszám áprilisban is az OPTEN adatai szerint. Kétezer alatt az új vállalkozások száma. Minden második vállalkozás felszámolással szűnt meg. Az új eljárások során öt cégből négy felszámolással vagy kényszertörlési eljárással érintett.

2024. május 17.

Így működnek majd a távfelügyelt boltok

A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.