12 százalékkal csökkentek a beruházások a harmadik negyedévben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legtöbb nemzetgazdasági ágban visszaesést lehet tapasztalni, viszont a járványhelyzettel összefüggésben az egészségügyben közel duplájára, 98,4 százalékkal nőttek a beruházások.

A fejlesztések visszaesését elsősorban a nagyobb létszámú vállalatok okozták, körükben főként a külföldi érdekeltségű vállalkozások és az állami tulajdonú vállalatok mérsékelték beruházásaikat, közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az építési beruházások 16,1 százalékkal estek vissza

A beruházások volumene az előző negyedévitől 2,1 százalékkal maradt el a harmadik negyedévben. Ez előtt az első negyedévben 1,1, a második negyedévben 3,3 százalékkal csökkent a beruházások volumene az előző negyedévhez képest, és a tavalyi negyedik negyedévben is csak 0,3 százalékos volt az emelkedés.

Az első három negyedévében 8,6 százalékkal csökkent a beruházásokok az egy évvel korábbi magas bázishoz képest.

A beruházások 12,0 százalékos visszaesésén belül a 60 százalékos súlyú építési beruházások 16,1 százalékkal, a gép- és berendezés beruházásoké 6,2 százalékkal csökkent. Ez az két mutató 2017 óta a legrosszabb, amit az építési beruházásoknál leginkább a szűkülő uniós forrásoknak tulajdonított a KSH.

A beruházási teljesítmény 55 százalékát megvalósító, legalább 50 embert foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene nagymértékben – az előző negyedévi 12,1 százalékot is meghaladó 18,3 százalékkal csökkent. Ezzel a beruházások harmadik negyedévi 12,0 százalékos csökkenéséhez 10,1 százalékponttal járultak hozzá. A jelentés szerint ebben kiemelt szerepet játszott a járvány gazdasági hatásai következtében létrejött elégtelen piaci kereslet, valamint a korábbi időszakokban kiépült fölösleges szabad kapacitások. Ugyanakkor a beruházások 16 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések csupán 7,2 százalékkal maradtak el a bázisidőszaktól, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek volumenének mérsékelt csökkenése következtében – magyarázta a jelentés.

Voltak válságálló területek

A nemzetgazdasági ágak több mint felében csökkent a beruházási teljesítmény éves összevetésben. A nemzetgazdasági beruházások közel negyedével a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései 18,2 százalékkal visszaestek. Ezen belül, kiugró mértékben csökkentek a fejlesztések a nagy súlyú járműgyártásban, a gép, gépi berendezés gyártása, valamint a vegyi anyag, termék gyártása területén. Ugyanakkor a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projektek révén néhány alágban jelentősen nőtt a volumen, például a villamos berendezés gyártása, az egyéb feldolgozóipar és a gyógyszergyártás esetében.

A 17,5 százalékos részesdésével második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye szintén nagymértékben, 11,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben. A lakásépítések mérsékelt bővülése mellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (például logisztikai csarnokok) történő beruházások jelentősen visszaestek.

A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházási tevékenyégének csökkenése felgyorsult, az előző negyedévi 9,6 százalék után 26,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Elsősorban az infrastrukturális fejlesztések mérséklődése volt ennek az oka, de a szállítással, raktározással foglalkozó, piacorientált vállalkozások beruházásai is elmaradtak a bázisidőszaktól – fűzte hozzá a KSH.

Az egészségügyi szolgáltatásoknál 98,4 százalékos az emelkedés

Az államháztartás egyes területei eltérően járultak hozzá a nemzetgazdasági beruházások változásához. A közigazgatásban – elsősorban a központi közigazgatási szervek beszerzései révén – 2,1 százalékkal nőtt a volumen. A járványügyi helyzettel is összefüggésben, a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén az egészségügyi szolgáltatások területén közel duplájára 98,4 százalékkal emelkedtek a beruházások. A művészet és szabadidő területén – elsősorban versenysporttal kapcsolatos projektek kisebb ráfordításai miatt – 36,1 százalékkal csökkentek a beruházások. A víz- és hulladékgazdálkodás területén a beruházások 21,3 százalékos visszaesése szintén meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.

A kereskedelemben 6,3 százalékkal nőttek a beruházások, elsősorban a nagykereskedelemben és a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatokban tevékenykedő vállalkozások növelték a beruházásaikat.

A mezőgazdaság beruházásai 5,6 százalékkal csökkentek, itt a nagyobb létszámú vállalatok többek között a belföldi gyártásból származó gépberuházásaikat is mérsékelték.

Jelentős mértékben nőttek a beruházások ugyanakkor az energiaiparban 48,3 százalékkal. A tudományos és műszaki tevékenység beruházásai nagyrészt szolgáltatóközpontok magyarországi irodafejlesztéseinek köszönhetően kiugróan, 31,1 százalékkal növekedtek. Az információ, kommunikáció területén 3,4 százalékkal nőttek a beruházások, amiben szerepet játszott távközlési tornyok építése is.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 30.

Kilőttek az ipari termelői árak

Augusztusban a belföldi értékesítés árai 66,6, az exportértékesítésé 31,6 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az ipari termelői árak az egy évvel korábbihoz képest 43,4, az előző hónaphoz viszonyítva 4,1 százalékkal emelkedtek – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).