Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem okozott meglepetést a jegybank monetáris tanácsa keddi ülésén, amikor ismét 15 bázispontos kamatemelésről döntött – vélik makrogazdasági elemzők.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a várakozásoknak megfelelően ismét 15 bázispontos monetáris szigorítást hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A bejelentés után némileg gyengült a forint az euróval szemben, mivel nem történt meglepetés. A korábban meghirdetett menetrend szerint így év végére 2,1 százalékon állhat majd az alapkamat.
Jelezte, hogy továbbra is erőteljes az inflációs nyomás. Szeptemberben közel 9 éves csúcsra, 5,5 százalékra emelkedett az éves bázison számított infláció Magyarországon. Szinte minden változékony árú főcsoportban jelentős emelkedés volt tapasztalható, a legnagyobb emelkedést a járműüzemanyagok mutatták 21 százalékkal, a dohányáruk pedig közel 18 százalékkal drágultak. A tartós folyamatokat megragadó maginflációs mutató 4 százalékos volt. A jegybank nincs túl könnyű helyzetben, hiszen az infláció nagyobb része kínálati oldali, jelenleg csak a másodkörös hatások kivédése, illetve az importált infláció fékezése áll módjában a döntéshozóknak a monetáris szigorítással, illetve az inflációs várakozások tartós feljebb tolódását próbálják megakadályozni – fejtette ki.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint bár az inflációs folyamatok, illetve a világszerte növekvő energiaárak miatt elképzelhető lett volna nagyobb emelés is, a jegybank kitartott az eredetileg beharangozott havi 15 bázispontos ütem mellett. A közlemény, illetve a kommunikáció alapján a kamatemelési ciklus novemberben is folytatódhat, mértéke ismét 15 bázispont lehet – tette hozzá. Arra is kitért, hogy a kamatemelési ciklus vége egyelőre nem látszik, azt a jegybank addig folytatja, ameddig az az inflációs cél eléréséhez szükséges. Ez ugyanakkor üzenet is a piac számára, hogy a monetáris politika elkötelezett az infláció leszorítása mellett. A jegybank jövőbeni döntéseinél két dologra lesz érdemes figyelni Regős Gábor szerint, ami az addig beérkező adatok függvénye: hogy milyen ütemben nő tovább decembertől – az új Inflációs jelentés megjelenése nyomán – az alapkamat, illetve hogy folytatódik-e, és ha igen, milyen ütemben a nemkonvencionális eszközök kivezetése.
Az MTI beszámolt arról, hogy tovább gyengült a forint, miután a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a kamatdöntő ülésről délután három órakor kiadott közleményben azt hangsúlyozta, hogy az inflációs kilátások és az ezeket övező, továbbra is felfelé mutató kockázatok egyértelműen a kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják.
A forint gyengülése mögött az MTI hírmagyarázata szerint az állhat, hogy az inflációs kockázatok felerősödésének ellenére a jegybank nem jelezte világosan, hogy milyen lépéseket tesz az erős infláció letörésére. A monetáris tanács megerősítette a havi kamatemelési szándékát, és kimaradt a közleményből az a kifejezés, hogy „kisebb lépésközökkel” emelik a kamatot, miközben emlékeztetett arra, hogy a jegybankok a környező országokban is szigorítják a monetáris politikát.
Már a kamatdöntés kihirdetése után közvetlenül is jelentősen gyengült a forint a 15 bázispontos emelés hírére.
Az euró jegyzése 14 óra után 359,90 forintról pár perc alatt 361,15 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon. A dollár árfolyama 308,73 forintról 309,87 forintra, a svájci franké pedig 335,85 forintról 336,81 forintra ugrott.
Az eurót kedd reggel nyolc óra körül 361,24 forinton, a dollárt 308,85 forinton, a svájci frankot pedig 336,61 forinton jegyezték.
(MTI)
