15 százalék felett nőttek a lakbérek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Országosan 15,1, a fővárosban pedig 15,7 százalékkal nőtt az albérletek ára januárban az előző év azonos időszakához képest.

A koronavírus-járvány okozta 2020-as visszaesést követően 2021 februárjától töretlenül növekednek a lakbérek. Januárban az előző hónaphoz mérten országosan 1,9, Budapesten 2,4 százalékkal nőttek a kiadó lakások bérleti díjai. A KSH adatai szerint 2022 első hónapjában meghirdetett kiadó lakások alapterülete Budapesten átlagosan 54, a megyei jogú városokban 56 négyzetméter volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az ingatlan.com szerdai, a kínálati árakat elemző közleménye szerint februárban a fővárosban 150 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ez megegyezik az egy hónappal korábbival. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a legdrágább városrészben, az V. kerületben a januári 245 ezerről 250 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj, és a 200 ezer forintos szint közelében voltak az átlagos lakbérek az I. és a II. kerületben is.

A fővároson kívüli piacon Veszprém, Debrecen, Székesfehérvár és Tatabánya állt a lista élén, e megyeszékhelyeken 127-130 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A középmezőnybe tartozott egyebek mellett Szolnok, Pécs, Szombathely és Győr, ahol az átlagos havi bérleti díjak 100-120 ezer forint között alakultak. Az albérleteket Békéscsabán, Miskolcon, Nyíregyházán és Kaposváron kínálták 100 ezer forintnál olcsóbban – olvasható az ingatlan.com közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Negyedmillió fölött a budapesti albérletár

Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmillió forintos határt; eközben vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után ellenkező trend rajzolódott ki: ott csökkennek a bérleti díjak.

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.