20 százalékkal nőtt a késve fizetések aránya a magyar vállalatok közti kereskedelemben

Húsz százalékkal nőtt a késve fizetések aránya a magyar vállalatok közti kereskedelemben, a vállalatközi számlák 40 százalékát a határidő lejárta után fizették ki a magyar vevők az elmúlt 12 hónapban – derül ki az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló elemzéséből.

Több késve fizetés a szigorúbb hitelezés ellenére

A hitelre történő értékesítés most is fontos eszköz a vállalatok közötti kereskedelemben, a B2B tranzakciók 46 százaléka hitelre történik. Az Atradius válaszadói azonban arról számoltak be, hogy a szállítók szigorúbb döntéseket hoznak a hiteligénylésekkor, mint tavaly.– A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy kisebb hitelt kapott a beszállítójától, mint tavaly, mert a szállítók igyekeznek elkerülni a kockázatos ügyleteket. Ezt igazolja az is, hogy kissé rövidültek a határidők a számlák kifizetésére. Tavaly 43 nap volt az átlagos határidő, az idén pedig már csak 41 nap, miközben a cégek az idén átlagosan 69 nap múlva kapták meg a számlájuk ellenértékét – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

A Fizetési Szokások Barométere c. tanulmány szerint az elmúlt egy évben a magyar cégek 55 százaléka fizetett időben a szállítójának, míg előzőleg ez az arány még 62 százalék volt. Az építőipari válaszadók átmeneti likviditási problémákkal indokolták a szektorban gyakori késve fizetéseket. A gépiparban a vevők csődje okozott problémás eseteket.

A felmérés szerint a magyar vállalatok 60 százaléka házon belül próbálta kezelni a vevők hitelezését és menedzselni a kockázatokat az elmúlt 1 évben. Az Atradius elemzői szerint ugyanakkor nem véletlen, hogy épp a gépgyártásban nőtt a hitelkockázatok stratégiai kezelésének igénye, itt a cégek 44 százaléka döntött a hitelbiztosításról.

A régióban a magyar vállalatok a legpesszimistábbak

A felmérés szerint a kiugró infláció és a magas energiaárak aggasztják a leginkább a magyar válaszadókat, az inflációs nyomás csökkenése ellenére is. – A vállalatok tartanak attól, hogy az infláció nyomán megnövekedett előállítási költségeiket nem tudják érvényesíteni az egyre árérzékenyebb piacon. Ezzel áll összefüggésben az eladások prognózisa is. A cégek 54 százaléka szerint nem nő majd, vagy esetleg romlik az eladások aránya. A jövedelmezőséget vizsgálva 74 százalék számít arra, hogy marad a tavalyi profitja, vagy esetleg csökken – mondta Vanek Balázs.

A tanulmány szerint hasonlóképpen pesszimisták a vállalatok a vevők fizetési szokásaival kapcsolatban. A válaszadók fele nem vár javulást, 20 százalék pedig a helyzet romlásától tart. Az optimista cégek aránya 30 százalék.

A hitelkockázatok esetében az építőiparban nőtt a stratégiai kockázatkezelés iránti igény. A szektor vállalati azt mondták, a hitelbiztosítástól javuló cashflow-t és a számláik hamarabb történő kiegyenlítését várják. Ezek mellett fontos az is, hogy azt a készpénzt, amelyet a rossz hitelek kezelésére kellene elkülöníteniük, így a vállalkozásra tudják majd fordítani. A hitelek kezelésében nagyobb szerepet szánnak a faktoringnak is.

Forrás: Hitelbiztosító sajtóanyaga

---