Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A beruházások volumene 2022 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 6,3, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 5,5 százalékkal mérséklődött – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ennek ellenére a gazdaság tavaly 4,6 százalékkal bővült, a foglalkoztatás történelmi rekordokat ért el, ráadásul a KSH mostani adatai szerint a beruházások is csúcsot döntöttek – kommentálta a legfrissebb adatokat szerdán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A beruházások volumenét a költségvetés, a háztartások, valamint a vállalkozások egyaránt csökkenő aktivitása alakította. A tárgyidőszaki visszaesést a teljes nemzetgazdasági teljesítményt tekintve legnagyobb részarányú feldolgozóipar számottevő bővülése mérsékelte a leginkább – írta a KSH.
2022-ben összességében 1,0 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző évhez képest. A beruházások előző negyedévihez képest bekövetkezett 5,5 százalékos csökkenésén belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 6,3 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházásoké 1,7 százalékkal zsugorodott.
Az előző év azonos időszakához képest a teljesítményérték több mint hattizedét képviselő építési beruházások volumene 6,6, a megközelítően harmadát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 5,5 százalékkal csökkent. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene, valamint a belföldi gyártásúaké egyaránt mérséklődött.
A beruházási teljesítmény 54 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 2,7 százalékkal csökkent. A beruházások általános visszaesését részben a nagyobb létszámú vállalatok okozták, ahol a külföldi érdekeltségű vállalkozások és az állami tulajdonú vállalatok egyaránt mérsékelték fejlesztéseiket. A beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések – jelentős mértékben – 28 százalékkal maradtak el a bázisidőszaktól, többek között az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumenű tárgyidőszaki megvalósítása miatt. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 4,3 százalékkal csökkent.
A beruházások általános mérséklődése ellenére hat nemzetgazdasági ágban emelkedett a teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások három tizedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben jelentősen nőttek (+13 százalék). Ebben meghatározó szerepe volt a villamosberendezés gyártás területén hosszabb ideje folyamatban lévő, illetve újonnan induló nagyszabású projekteknek, valamint a második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás élénkülésének is. Ugyancsak bővülés jellemezte a gumi-, műanyag és építőanyagipar; az elektronikai ipar, valamint a gyógyszergyártás alágak fejlesztéseit is.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 24 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 2,8 százalékkal mérséklődött, ami többek között a bázisidőszakot jellemző élénk irodaház-építési projektek kifutásának következménye.
A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévekre is jellemző csökkenés (-20 százalék), a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt. A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 13 százalékos volumencsökkenés oka többek között az előző év azonos időszakát élénkítő, elsősorban élelmiszer jellegű bolti vegyes kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási tevékenységének tárgyidőszaki mérséklődése.
A közigazgatás nemzetgazdasági ág fejlesztései 17 százalékkal csökkentek, részben a központi és a helyi közigazgatási szervek visszafogott beruházásainak következtében. A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az első fél év jelentős bővülése után 8,1 százalékkal csökkent, amiben szerepet játszott az is, hogy az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel foglalkozó, nagyobb létszámú vállalatok mérsékelték fejlesztési ráfordításaikat.
A nemzetgazdasági beruházások 2022. negyedik negyedévi, 6,3 százalékos volumencsökkenését a feldolgozóipar 3,2 százalékponttal részben ellensúlyozta. Ezen túlmenően a további öt legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág csökkentette a beruházási aktivitást: az ingatlanügyletek, a szállítás, a kereskedelem, a közigazgatás, valamint a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése (rendre 0,6; 2,5; 0,7; 1 és 0,3 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez.
A tavalyi évben a nemzetgazdasági beruházások volumene 1,0, ezen belül az építési beruházásoké 1,7, a gép- és berendezésberuházásoké 0,2 százalékkal nőtt. A beruházások 54 százalékát jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,9 százalékkal bővült, a költségvetési szerveknél 16 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény.
2022 volt a rendszerváltozás óta a legnehezebb év, háború, szankciók, energiaválság és infláció is sújtotta a magyar gazdaságot. Ennek ellenére a gazdaság tavaly 4,6 százalékkal bővült, a foglalkoztatás történelmi rekordokat ért el, ráadásul a KSH mostani adatai szerint a beruházások is csúcsot döntöttek – kommentálta a legfrissebb adatokat szerdán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A közlemény kiemeli: 2022-ben 15 409 milliárd forintra emelkedett a beruházások értéke a 2021-es 12 526 milliárd forintról. 2010-hez képest a beruházások értéke folyó áron 3,5-szeresére nőtt, volumenét tekintve pedig 2022-ben a szankciós gazdasági környezet ellenére is további 1 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság iránt töretlen a bizalom, a vállalkozások újabb és újabb fejlesztéseket indítanak.
A kiemelkedő eredmény mögött meghatározó szerepet játszott a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek teljesítménye, miközben a költségvetési szerveknél 16 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény. Ez utóbbit a szankciós energiaválság okozta, hiszen a kormány a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megvédése érdekében beruházási stopot hirdetett – írták.
„Annak érdekében, hogy idén elkerüljük a recessziót, jövőre pedig kilőhessen a gazdaság, beruházás- és exportvezérelt gazdaságpolitikára van szükség. A gazdasági felzárkózás érdekében tovább kell növelni a beruházások szintjét a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások nyújtásán keresztül, és ösztönözni kell a külföldi működőtőke beáramlását” – hangsúlyozta a minisztérium.
Kapcsolódó hír, hogy a januári, mérsékeltebb bővülést követően ismét a feldolgozóipar fellendülését tükrözi a beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított februári értéke, amely 56,5 pontra nőtt a januári 55,0 pontról – jelentette szerdán a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).
A válaszadók az előző hónaphoz képest kedvezőbb folyamatokról számoltak be. A most mért BMI-indexnél 1995 óta csak három évben volt magasabb a februári érték – írták. A BMI 50 pont feletti értéke a feldolgozóipari tevékenységek fellendülésére, 50 pont alatti értéke a recesszió felé történő elmozdulásra utal. A februári BMI ismét fellendülést mutat, a részindexek emelkedtek és bővülő tendenciára utalnak.
A foglalkoztatás 50 pont felett maradt és 0,5 százalékponttal magasabb értéken áll a januárinál. Az új rendelések mennyisége továbbra is erős bővülést mutat, ám az indexérték 0,5 százalékponttal csökkent. A termelési mennyiség index szintén bővülést jelez, az indexérték 2,3 százalékponttal nőtt.
A szállítási átfutási idő értéke viszont tartósan 50 pont alatt maradt, ugyanakkor biztató, hogy 6,6 ponttal nőtt az index értéke. A vásárolt készletek index 1,7 százalékponttal kisebb a hónapban, de tartja bővülését – közölte az MLBKT. A külpiaci mutatók stabil bővülésről tanúskodnak. Februárban az import indexe 4,0 százalékponttal, az exporté 1,8 százalékponttal magasabb lett a januárinál. A beszerzési árak emelkedése is tartós, 2,9 százalékponttal nőtt az index a múlt hónapban.
A fellendülést mutató beszerzési mennyiség index 1,1 ponttal nőtt. A késztermékkészletek indexe 1,5 százalékponttal esett vissza ebben a hónapban.
(MTI)
Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.
A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
