5101,5 milliárd hiánnyal zárta az évet az államháztartás Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 5101,5 milliárd forintos hiánnyal zárta a 2021-es évet – közölte kedden kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).

Az éves hiány 209,8 milliárd forinttal kisebb a tavalyinál, de 2287,7 milliárd forint módosított törvényi előirányzat több mint kétszerese, 223,0 százaléka. A Pénzügyminisztérium december 30-án közzétett ötéves makrogazdasági és költségvetési kitekintésében a központi alrendszer 5196,5 milliárd forintos hiányát prognosztizálta a tavalyi évre. A 95 milliárd forinttal kisebb pénzforgalmi hiány miatt lehetséges, hogy a GDP-arányos deficit 0,1-0,2 százalékponttal alacsonyabb lehet a 7,5 százalékos várakozásnál.

A hiány mellett a gazdaság is nőtt

A központi alrendszer november végi 3931,3 milliárd forintos deficitjével összevetve a december havi hiány 1170,2 milliárd forint volt az előző havi 1009,1 milliárd forintot követően.

2021-ben a központi költségvetés 4662,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 419,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 19,8 milliárd forintos hiánnyal zártak.

Gyorstájékoztatójában a PM kiemelte: gazdaság újraindítása érdekében a kormány 2021-ben is folytatta az adócsökkentésekre, a munkahelyteremtésre és a családok megerősítésére épülő gazdaságpolitikát. Ennek köszönhető, hogy a gazdaság teljesítménye 6,4 százalékkal nőhetett, a foglalkoztatottak száma 4,7 millióra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alá javult. Emellett tovább nőttek a családok támogatására és a nyugdíjasok védelmére fordított források is.

hiány

A tavalyi évben – és 2022-ben is – kiemelten fontos feladat volt a nyugdíjasok védelme, amelynek érdekében számos intézkedést hozott a kormány: többek között megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése, valamint kiegészítő nyugdíjemelésekről és a nyugdíjprémium kifizetéséről is gondoskodott a kormány .

A kiadások közül a közúti fejlesztésekre 237,4 milliárd forintot, a Magyar Falu Programra 211,3 milliárd forintot, a közlekedési ágazati programokra 200,6 milliárd forintot fordított a kormány. A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra 96,2 milliárd forintot, a nemzeti agrártámogatásokra 89,9 milliárd forintot, a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból pedig 87,6 milliárd forintot fizettek ki.

Tartalékról döntöttek

A PM jelentősnek nevezi még a vasúti fejlesztésekre fordított 78,5 milliárd forint, a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból kifizetett 62,7 milliárd forint, a Modern Városok Program céljaira kiadott 51,7 milliárd forint, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására fizetett 47,7 milliárd forint összegű forrásokat is.

A hazai kiadások közül ezek után említik a nyugellátásokra fordított 4117,7 milliárd forintot, valamint a gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett 1880,0 milliárd forintot. Az elmúlt évben indult el az orvosok több évig tartó, átfogó béremelési programja is.

2021. december elején 350 milliárd forintos pénzügyi tartalék képzéséről is döntött a kormány annak érdekében, hogy ezzel is erősítse hazánk pénzügyi stabilitását és tovább javítsa a befektetői megítélést. Ennek is köszönhetően – a rendelkezésre álló adatok alapján – 2021 végén az adósságráta és az uniós módszertan szerinti hiány csökkenése kellő pénzügyi tartalék mellett valósulhatott meg – hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.