6 százalékra csökkent az alapkamat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MNB monetáris tanácsa kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6%-ra csökkentette az alapkamatot.


Az elemzők többsége 25 bázispontos monetáris enyhítést várt, azt követően, hogy októberben már a harmadik egymást követő alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A testület négy külső tagja szavazott a kamatvágásra a testület legutóbbi, október 30-i kamatdöntő ülésén és a megelőző kettőn is.

Az alapkamat legutóbb 2011. január 25-tól 2011. november 30-ig állt 6 százalékon, ennél alacsonyabb szintre 2010. február és 2011. január 25. között került a kamat.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elemzője szerint a hazai adósság S&P általi múlt heti leminősítése miatt ugyan érezhető volt némi elbizonytalanodás a kamatcsökkentési sorozat folytatását illetően, azonban a piaci reakciók igen mérsékeltek és csupán átmenetiek voltak, a piacok már beárazták a kamatcsökkentést, a határidős kamatlábak pedig három hónapon belül további 25 bázispontos, kilenc hónapon belül pedig összesen 100 bázispontos kamatcsökkentést áraznak.

Míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, az enyhülő, de még mindig jelenlevő stabilitási kockázatok, valamint az inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna az elemző szerint.

Az eddigi kamatcsökkentésekre leginkább a globálisan enyhülő monetáris kondíciók, a nagy jegybankok újabb mennyiségi lazításai adhattak lehetőséget, amelyek a hazai pénzpiaci hozamokra is igen erőteljes hatással vannak.

Arra számítunk, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némlieg lassulhat, így idén nem várunk további kamatcsökkentést, azaz az idei év végén 6% lehet az alapkamat. A kamatcsökkentési sorozat a jövő év elejétől folytatódhat, 2013 közepén 5,5%, a jövő év végén 5% lehet az alapkamat. A kamatpálya várható alakulására azonban erőteljes kockázatot jelenthet a nemzetközi hangulat esetleges romlása, az MNB vezetésének változása, valamint a 2014 első felére várt 3%-os inflációs cél elérésének tarthatósága – vetíti előre az elemző.

Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője középtávon a monetáris politika további lazulására számít, amíg fennmarad a kedvező tőkepiaci környezet, és ezzel együtt stabil marad a forint árfolyama és az állampapír-hozam. Várakozása szerint a jövő év végére 4,75 százalékig csökkenhet az alapkamat – az infláció alakulásától függetlenül -, ugyanis a monetáris tanács külső tagjai korábban jelezték, hogy 4,5-5,0 százalék körül van szerintük a hazai egyensúlyi kamatláb.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője szintén úgy véli, hogy folytatódni fog a kamatcsökkentés, a kérdés csak az, hogy milyen ütemben. Erre vonatkozóan a piaci szereplők az MNB kommentárjára figyelnek. Emlékeztetett, hogy az előző ülés jegyzőkönyve szerint a monetáris tanács a következő hónapokban a kockázati megítélés javulásának tartósságára, illetve arra figyel majd, hogy az inflációs folyamatok mennyire közelítenek a 3 százalékos célhoz. Miután ezeken a frontokon nem történt érdemi változás az előző ülés óta, így elképzelhető, hogy a következő hónapokban kivár a tanács.Hozzátette, hogy az infláció jövőre még bőven a 3 százalékos cél fölött, 5 százalék körül lehet, a külpiaci hangulat pedig most alapvetően támogató, de azért vannak kockázatok, ahogy azt a legutóbbi leminősítés is mutatja. Az Erste jelenlegi előrejelzése szerint az idén már nem változik az alapkamat, jövőre pedig negyedévente várható 25 bázispontos csökkentés, így 2013 végén 5 százalékos lehet a kamat.

(forrás: Magyar Takarékszövetkezeti Bank/MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.