7-8 évre ígér alacsony kamatot az MNB alelnöke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fix kamatozású hitelek felvételét javasolta a vállalatoknak egy konferencián Nagy Márton, a jegybank alenöke.


 Hosszú időszakra, 7-8 évre is berendezkedhetünk a negatív reálkamatokra, „élvezzük ki ennek előnyeit” – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzet Bank alelnöke csütörtökön, Budapesten a Portfolio.hu Budapest Economic Forum 2017 című konferenciáján. 

Úgy vélte, ez történelmi lehetőséget jelent a hazai gazdasági élet szereplői, az állam és a háztartások számára egyaránt.

Az irányadó kamatszint az MNB megalapítása óta nem volt ilyen alacsony, egyúttal minden vizsgált szegmensben csökkentek a reálkamatok. Megjegyezte, hogy a régióban mindenütt csökkent a reálkamat, de Magyarországon a legjobban.

 

Az állampapírpiaci, illetve bankközi hozamok historikus mélységbe süllyedtek idén ősszel, sőt, 20 éves horizonton is negatív a hazai bankközi reálkamat.

Nagy Márton kiemelte: „kegyelmi állapot” van Magyarországon a tartósan negatív kamatkörnyezet miatt. Rámutatott: az ország történetében eddig negatív reálkamatra utoljára a hiperinfláció idején volt csak példa.

Jelezte: a hosszú futamidejű állampapírok hozamai soha, még a válság előtt sem voltak ilyen alacsonyak, ennek pozitív a hatása a gazdaság egyes szektoraira.

Az államháztartás jelentős kamatkiadás-megtakarítást ért el az utóbbi években, a 2013. évi 5 százalékról a GDP 3 százalékára csökkent a kiadás, és tovább mérséklődik, a reálkamat csökkenése kedvezően hat az államadósságra is. 

Elmondta: a háztartások kamatbevétele jobban csökkent, mint a kamatkiadása. A lakosság jövedelmének növekedése eddig nem járt a fogyasztói ráta emelkedésével, a háztartások inkább a beruházásaikra, leginkább lakásszerzésre fordítják pluszjövedelmüket. 

Kitért arra, hogy a jegybank figyelemmel kíséri a hazai készpénzállomány növekedését is, mivel a negatív reálkamatok idején a készpénztartás nem jelent költséget a gazdaság szereplői számára. 

A vállalatoknak azt lehet javasolni, hogy fogják vissza a pénzügyi eszközök felhalmozását, a mai környezetben érdemes hitelt felvenniük és beruházniuk, minél hosszabb időre felvett, fix kamatozású forrásokból – mondta.
  
A jegybank alelnöke szerint a bankoknak 20-30 évre kellene fixálniuk a lakáshitelek kamatokat, három nagybank már el is kezdte ilyen kölcsönök nyújtását. A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek fix kamatozásúak, és az adósságfék szabályok is preferálják a fix kamatozású hiteleket. A jegybank azon gondolkodik, hogy lehetne a meglévő hitelállományt is fix kamatozásúra átváltoztatni – mondta Nagy Márton.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A szükséges engedélyek megszerzése után lezárult a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 76,35 százalékos tulajdonrészének megvásárlására vonatkozó részvényadásvételi folyamat, amelynek értelmében az MBH Bank vált a társaság többségi tulajdonosává – közölte a pénzintézet szerdán.

2024. március 28.

Optimistábbak a magyar vállalkozások, mint tavaly

A Niveus Consulting Group immár sorozatban harmadik évben elkészített közel 600 fős mintán végzett felmérése a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálta. A kérdések kiterjedtek egy esetleges válság idején szükségesnek tartott kormányzati beavatkozásokra, az elmúlt években igénybe vett adókedvezményekre, illetőleg arra, hogy az infláció, munkabér adóterhek, gazdasági környezet milyen hatással van a cég működésére. A megkérdezettek 57%-a 50 fő alatti, 32 százaléka 50-250 közötti-, 6%- 250-1000 közötti, a maradék 5% pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás volt.

2024. március 28.

A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban

A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.