Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az MNB javaslatokat készít elő a készpénzhasználat visszaszorítása az azonnali és a QR-kódos fizetés további térnyerése érdekében. Az infláció letörése van elsődlegesen a jegybank „célkeresztjében”, de mivel a pénzügyi rendszer stabil, ezért a bankok januártól ismét fizethetnek osztalékot – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a napi.hu-n pénteken megjelent interjúban.
Kifejtette, hogy a mostani válság idején a pénzügyi stabilitás erős, a járvány nem kezdte ki a bankokat, biztosítókat, pénztárakat, miközben hosszú idő után újra szembe kell nézni az infláció gyors emelkedésével. A jegybanknak nem volt meglepetés a novemberi 7,4 százalékos inflációs adat, hiszen az elsők között figyelmeztettek a tartós inflációs nyomásra a világgazdaságban, és az Európai Unióban az MNB kezdte meg elsőként a kamatemelési ciklusát már idén júniusban – emlékeztetett. Megerősítette: „elhúzódó infláció elleni harcra kell felkészülni. Időzítés, következetesség és határozottság lesz a kulcsa a sikernek. Mi továbbra is tesszük, amit tennünk kell”.
Az MNB toleranciasávjába, 4 százalék alá várhatóan 2022 végére térhet vissza a magyarországi infláció, a maginfláció viszont csak 2022 második felétől kezdhet érzékelhetően csökkenni, ezért is van szükség további kamatemelésekre – mondta.
A moratóriumról elmondta, hogy az összesített hitelállomány mintegy 4 százaléka, 672 milliárd forintnyi hitel törlesztése van továbbra is felfüggesztve. A bankrendszer az általános moratóriumra nagyon komoly céltartalékkal készült, a bent maradók száma pedig alacsony, emellett a gazdaság is alapvetően jól teljesít, a munkaerőpiac feszes, a bérek nőnek. A moratóriumban maradt állomány jól kezelhető, a tartalékok szintje is megfelelő, ezek után nincs ok az osztalékfizetési tilalom fenntartásának, „A legnagyobb esélye így most annak van, hogy januártól engedélyezzük az osztalékfizetést” – mondta.
Arról is beszélt Kandrács Csaba, hogy a jegybank támogatja a tranzakciós illeték átalakítását, akár ötleteket is adnának hozzá, de a döntést a kormányzatnak kell meghoznia. Az azonnali fizetési rendszerről pedig kifejtette, hogy az nagymértékben hozzájárult a készpénzmentességhez, és számos előrelépés történt az innovációban, de két évvel a bevezetés után ideje ismét megnézni, hogyan fejlődhet tovább egységes irányba a rendszer. Az egyik ilyen a QR-kódos fizetés, amely a világban már sok helyen elterjedt, nálunk is lehetne még hangsúlyosabb, illetve a másodlagos azonosítókkal is lehetne továbblépni – mondta.
Beszélt a minősített fogyasztóbarát termékkörről is, megemlítette, hogy a lakáshitelek után az otthonbiztosítások és a személyi hitelek is népszerű termékké váltak. „Kézenfekvő lenne a bankszámla is, folynak is erről tárgyalások, de eddig nem sikerült olyan termékről megállapodnunk, amelyben mindenki megtalálná a számítását” – tette hozzá.
A változó kamatozású hiteleket tekintve arra hívta fel a figyelmet: az MNB következetesen hangoztatta, hogy lehetőleg mindenki fixálja a hitelét, és jó hírnek nevezte, hogy a változó kamatozású hitelállomány aránya folyamatosan csökken, 30 százalék alatti a teljes állományon belül. Ezeknél a kamatváltozásoknak azonnali hatása lesz a törlesztőrészletekre, ugyanakkor nincs rendszerkockázat és az ügyfeleket segítő fogyasztóvédelmi eszközök is rendelkezésre állnak. Kisebb számban vannak azok, akik hitele ténylegesen problémássá válhat, és a bankok nyitottak lesznek arra, hogy megoldást kínáljanak nekik – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy egy átlagos lakáshitelnél az eddigi kamatemelések hatása átlagosan ötezer forintos növekedést jelent a havi törlesztőrészletben. A reálbérek növekedése és a jövedelemarányos törlesztőrészlet bevezetése viszont nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy ne okozzon rendszerszinten problémát a kamatemelés – mondta Kandrács Csaba.
(MTI)
