A befektetők nem hisznek a fenntarthatósági jelentéseknek


Noha a fenntarthatóság fontos szempont a befektetési döntések meghozatalakor, a befektetők 94%-a szerint a fenntarthatósági teljesítményről szóló vállalati jelentések megalapozatlan állításokat tartalmaznak – áll a PwC 2023-as globális befektetői felmérésében. Ezért nem is meglepő, hogy a megkérdezettek több mint fele (57%) nagyobb transzparenciát és következetességet szeretne látni a fenntarthatósági jelentésekben.

Idén a makrogazdasági és inflációs aggályok a 2022-es csúcshoz képest mérséklődtek ugyan, de az éghajlati kockázatok 22%-ról 32%-ra növekedtek, így egy szintre kerültek a kiberkockázatokkal (32%). Mindeközben a felmérés olyan befektetési környezetet ábrázol, amelyet a technológiai átalakulás vezérel: a válaszadók 59%-a szerint a technológiai változás befolyásolja a legnagyobb mértékben azt, hogy a vállalatok miként teremtenek értéket a következő három évben.

A fenntarthatóság továbbra is kulcsfontosságú a befektetők számára: 75%-uk állítja, hogy a befektetési döntéseikben fontos tényező, hogy egy vállalat hogyan kezeli a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket, bár ez tavalyhoz képest 4%-kal csökkent.

„Ma már nem elég az éghajlatváltozás és a technológiai változás jelentőségéről beszélni, valamint az ezekkel kapcsolatos tudatosságot növelni. A befektetők egyre inkább konkrét és komoly kérdéseket tesznek fel arról, hogyan kezelik mindezeket a vállalatok a stratégiájukban, hogyan mérik fel a kockázatokat és a lehetőségeket, és mi az, ami valóban lényeges számukra. Ebben az összefüggésben a vállalati jelentéseknek tovább kell fejlődniük, hogy megbízható, következetes és összehasonlítható információt nyújtsanak, amelyekre a befektetők – és más érdekelt felek – támaszkodhatnak” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC ESG riportingért felelős cégtársa.

Szigorúbb jelentési szabványokkal a „zöldrefestés” ellen

Míg 2022-ben 87%, addig idén már 94%-a a befektetőknek komoly aggályokat fogalmazott meg a fenntarthatósági jelentések és a bennük foglalt információk megbízhatóságával – vagyis az ún. „zöldrefestéssel” (greenwashing) – kapcsolatban. Úgy vélik, hogy a jelentések valamilyen mértékben tartalmaznak megalapozatlan állításokat, de közülük 15% egyenesen azt gondolja, hogy az ilyen állítások „nagyon nagy mértékben” vannak jelen a beszámolókban.

Ezért a befektetők – nem meglepő módon – azt várják a szabályozó hatóságoktól és szabványalkotó testületektől, hogy átláthatóságot és következetességet teremtsenek a vállalatok jelentéseiben. 57% mondta azt, hogy amennyiben a vállalatok megfelelnének a közelgő fenntarthatósági irányelveknek és szabványoknak (beleértve a CSRD-t, az amerikai tőzsdefelügyelet által javasolt éghajlati közzétételi szabályokat és az ISSB szabványait), akkor ezzel „nagy” vagy „nagyon nagy mértékben” támogatnák a döntéshozatalhoz szükséges információk iránti igényeiket. 85%-uk azt is kiemelte, hogy az ésszerű bizonyosság (hasonlóan a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatához) „mérsékelt”, „nagy” vagy „nagyon nagy mértékben” növelné a fenntarthatósági jelentésekbe vetett bizalmukat.

A befektetők az ESG-kötelezettségvállalások költségeinek fedezésére is jobban összpontosítanak: 76%-uk fontosnak tartja ezt az információt. A befektetők a vállalat társadalomra vagy környezetre gyakorolt hatásáról is szeretnének tájékozódni: 75%-uk szerint a cégeknek közzé kellene tenniük a környezetre vagy a társadalomra gyakorolt hatásuk pénzbeli értékét (2022-ben 66%-uk nyilatkozott így).

A befektetők a kockázatok ellenére támogatják a mesterséges intelligencia fokozottabb alkalmazását

A befektetők a mesterséges intelligencia (MI) hatékonyabb alkalmazását kritikus fontosságúnak tekintik az értékteremtés szempontjából (61%-a szerint az MI gyorsabb alkalmazása „nagyon” vagy „rendkívül” fontos, a „mérsékelten fontos” válaszokat is beleértve ez az arány 85%-ra nő), miközben elismerik a kockázatok kezelésének fontosságát. Továbbá az innovációt és a feltörekvő technológiákat (beleértve az MI-t, a metaverzumot és a blokkláncot) a vállalatok értékelésekor az öt legfontosabb prioritásuk közé sorolták.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatokat minden aspektusból jelentősnek értékelik, a többség a„mérsékelttől” a „nagyon nagy mértékű” kockázatig skálázta ezeket: az adatbiztonság és a magánélet védelme szempontjából 86% , az elégtelen vállalatirányítás és ellenőrzés tekintetében 84%, a félretájékoztatás vonatkozásában 83% érzékel jelentős kockázatot, míg 72% szerint az elfogultság és diszkrimináció miatt problémás az MI.

„Határozott fejlődést látunk a vállalatok konzisztensebb jelentéstétele felé az éghajlatváltozással kapcsolatban, azonban a technológiai átalakulás miatt a helyzet egyre fokozódik. A befektetők jogosan várják el ma már azt is, hogy a vállalatok az új technológiákban – különösen a generatív mesterséges intelligenciában – rejlő lehetőségek és kockázatok kezeléséről is számot adjanak, hiszen ezek egyre nagyobb mértékben ösztönzik az üzleti átalakulást és a befektetéseket” – emelte ki Polacsek Csaba, a PwC pénzügyi és tranzakciós üzletágának cégtársa.

Forrás: PwC Hungary


Kapcsolódó cikkek

2024. február 29.

OCS: Az energiahatékonyság növeli az ingatlan árát

Egyelőre nem látni pontosan, hogy a korábbinál szigorúbb feltételekkel beszerezhető energetikai tanúsítvány mekkora hatással lesz a későbbiekben az ingatlan értékekre és értékesíthetőségére, de az már most kiderült: a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az OCS legfrissebb felmérése, az Energetikai Iránytű kapcsán.

2024. február 29.

Átadták az Év Befektetője díjakat

Kilenc kategóriában adták át a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elismerését, az Év Befektetője díjakat a 2023-ban legkiemelkedőbb teljesítményt elérő külföldi és magyar vállalatoknak szerdán a Szépművészeti Múzeumban.

2024. február 29.

Növekvő árbevétel mellett csökkent a Duna House adózott eredménye tavaly

A Duna House csoport 32,837 milliárd forint konszolidált, nettó árbevételt ért el 2023-ban, 9 százalékkal többet, mint 2022-ben, adózott eredménye 2,717 milliárd forint volt, ami 8 százalékkal maradt el az előző évitől – közölte az ingatlanközvetítő vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.