A cégek beletörődnek az adóbírságba


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kockázatos a NAV a cég által jogszerűtlennek tartott döntéseit elfogadni, pedig a cégek nagy többsége ezt teszi – írja elemzésében a Deloitte. A tanácsadó cég szerint a bíróságok iránti bizalmatlanság egyre kevésbé indokolt.


A Deloitte Magyarország a közép- és nagyvállalatok körében készített felmérést az adóügyekben kezdeményezhető jogorvoslati eljárások ismertségéről és elterjedtségéről.

A felmérésből kiderül: a megkérdezett cégek több mint kétharmada találkozott már olyan adóhatósági döntéssel, amelyet jogsértőnek tartott, és indokoltnak látta fellebbezés benyújtását a felettes adóhatóságoz. A cégek többsége azonban csak jelentősebb, illetve a cég saját méretéhez képest jelentősnek tartott összegű megállapítás esetén kezdeményez fellebbezést.

Ez a megközelítés logikus, érdemes azonban figyelembe venni annak a kockázatát, hogy amennyiben az adózó kisebb összeget érintő határozat ellen nem nyújt be fellebbezést, és később a hatóság ugyanazon a jogalapon jelentősebb összegű megállapítást tesz, az adott cég sokkal rosszabb pozícióba kerülhet álláspontja megvédése során – figyelmeztet a közleményben Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletekitt.

AComplex Kiadókreditpontot érő kiadványai

Bírósági felülvizsgálatot vagy felügyeleti intézkedést még ritkábban kezdeményeznek a cégek. A válaszadók több mint fele egyik lehetőséggel sem élt még, aminek hátterében a felmérés szerint három fő ok húzódik: a magas költségektől való félelem, valamint a bíróságokba vetett bizalom és az információk hiánya.

Falcsik István, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje kiemeli: a hatósági megállapítások elleni sikeres fellépéshez alaposan ismerni kell a jogorvoslati lehetőségeket. Habár a cégek többsége (89 százalék) tisztában van a különböző jogorvoslati lehetőségek közötti alapvető különbségekkel, a válaszadók több mint fele (62 százalék) nem ismeri a részletszabályokat, 11 százalékuk pedig az alapvető rendelkezésekben is bizonytalan.

Szinte az összes megkérdezett vállalat tisztában van vele, hogy az EU-jog rendelkezései adóügyekben is irányadóak, azonban – az előzőekhez hasonlóan – részletes információkkal csak 55 százalékuk rendelkezik, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban magyar adózók számos fontos adóügyben nyertek eljárást az Európai Bíróság előtt.

Annak ellenére, hogy a bíróságok tapasztalata és felkészültsége pozitívan változik, a cégek egyelőre nem bíznak abban, hogy a bíróságok a hatósággal szemben más álláspontra helyezkednek. A Deloitte gyakorlati tapasztalatai szerint ez a fenntartás nem megalapozott, egy megfelelően előkészített és képviselt jogi érvrendszer segítségével hatékonyan támadhatóak az adózó által jogsértőnek tartott hatósági határozatok.

A másik visszatartó tényező az eljárás hossza, kapacitásigénye és járulékos költségei, amelyek azonban nagyban csökkenthetők például egy olyan szakértő megbízásával, aki már a közigazgatási eljárás során megismerte az ügyet, illetve sikerdíjas konstrukció alkalmazásával – írja közleményében a Deloitte.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.