A cégek harmada kockázatos kapcsolatokkal bír


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elaprózott hazai cégstruktúrához nehezen átlátható tulajdonosi szerkezet társul, a mintegy 600 ezer magyarországi cég csaknem egymillió, aktuális állapot szerinti tulajdonosa és cégvezetője szövevényes kapcsolati hálót alkot, s a vállalkozások jelentős része kapcsolódik tönkrement, bedöntött vagy adósságot görgető más cégekhez – hívta fel a figyelmet a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit (NCT) Zrt.


A szervezet csütörtöki közleménye szerint Magyarországon irreálisan nagy a cégfluktuáció, a cégek alapításkori várható élettartama alig 8-9 év.

Az országos kapcsolati háló bonyolultságát jelzi, hogy több mint 350 ezer magánszemély köthető legalább 2 céghez, és csaknem 8 ezer magánszemélynek tíznél is több vállalatban van érdekeltsége.

Céginfo.hu – az üzleti információ

Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra!

A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

Az sem utal fejlett üzleti kultúrára, hogy a menedzseri és tulajdonosi kör sokszor nem különül el egymástól. A hazai cégekhez aktuálisan kapcsolható magánszemélyek közül 450 ezer tulajdonosi és cégjegyzésre jogosult szerepkört is betölt különböző vállalatokban – idézi a közlemény Pertics Richárdot, az NCT vezérigazgatóját.

A hazai cégek 35 százaléka köthető kiemelt kockázatú vállalkozáshoz, azaz olyan társasághoz, amelyik az átlagosnál sokkal nagyobb valószínűséggel fog csőd vagy felszámolási eljárás alá kerülni, vagy olyanhoz, amelyik már eljárás alatt is van vagy volt – közölte az NCT.

2014. június 17.: Karriermenedzsment tréning

Egy szervezet sikerének elengedhetetlen feltétele a kulcsemberek, kiemelkedő tehetségek megtartása és motiválása, ezért fontos, hogy olyan perspektívát nyújtson nekik a munkáltató, mely megtartóerővel bír. Emellett nem feledkezhetünk meg a megfelelő utánpótlás biztosításáról sem. Egy hatékonyan működő rendszer egyszerre igényli az egyéni karriervágyak és a vállalati érdekek összeegyeztetését.

Jöjjön el 2014. június 17-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Egy kiemelt kockázatú vállalat fizetésképtelenségi eljárás alá kerülésének valószínűsége több mint ötvenszerese egy jó besorolású cégének. Mivel a vállalkozások életpályájának alakulása szoros összefüggést mutat a velük kapcsolatban álló cégekével, a veszélyes kapcsolt vállalkozások azonosítása elsődleges feladat – hangsúlyozza az NCT.

Ezért a Nemzeti Cégtár honlapja egy adott cégre történő keresésnél nemcsak a saját alapadatokat adja ki, hanem azt is, hogy a kapcsolódó cégek között milyen arányt képviselnek a veszélyeztetett vállalkozások – áll a közleményben.

A Nemzeti Cégtárat a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) és az Opten céginformációs szolgáltató hozta létre. A www.nemzeticegtar.hu oldalon elérhető információs bázis alapja a cégbírósági információk szűkített köre, így a tulajdonosok felsorolása, a jegyzett tőke, valamint az éves mérlegekből átvett pénzügyi adatok. A rendszerben szerepel az is, hogy a cég tulajdonosainak, illetve vezetőinek milyen arányban vannak kiemelten magas kockázatú vállalkozásai.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)