A csere és a barter


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cserét két egymásra tekintettel kötött adásvételi szerződésnek kell tekintendő, így a felek mindegyike eladó is és vevő is egyben. A barter esetében azonban mivel a felek nem dolgok tulajdonát szolgáltatják kölcsönösen, nem cseréről van szó.

A cserét tulajdonképpen két egymásra tekintettel kötött adásvételi szerződésnek kell tekinteni a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint. A felek mindegyike eladó is és vevő is egyben, eladó a saját szerződéses szolgáltatása, illetve vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. Ebből következően a tulajdonjog kölcsönös átruházása a szerződéses szolgáltatás. A különbség csupán annyi az adásvételhez képest, hogy ott a tulajdonjog átruházásáért a vevő vételárat fizet, míg a cserénél nincs vételárfizetés, hiszen mindkét szerző fél ellenszolgáltatásként a saját tulajdonjogának az átruházását vállalja. Nem változtat a helyzeten az sem, ha az elcserélt dolgok értéke nem azonos, azaz, ha valamelyik fél értékkülönbözetet fizet.

A csere nem szolgáltatás
A szerződés tárgya a szolgáltatás. A Ptk. 227. § (1) bekezdése ezzel összefüggésben kimondja, hogy a szerződésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy polgári jogi értelemben egyaránt szerződéses szolgáltatásnak minősül az adójogszabályok szerinti termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás is.

A csereszerződés lényege egyértelműen a dolog adása, illetve a tulajdonjog átruházása, kölcsönösen, mind a két viszonylatában. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint termékértékesítés a birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. Szolgáltatásnyújtás ezzel szemben mindaz, ami nem tekinthető termékértékesítésnek. A polgári jogi és az adózási szabályok összevetéséből megállapítható tehát, hogy a csere, mivel kölcsönös tulajdon-átruházásnak minősül, illetve mind a két átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, adójogilag nem fogható fel szolgáltatásnyújtásnak.

A barter nem tekinthető cserének
A Legfelsőbb Bíróság eseti döntése értelmében a barterszerződés a Polgári Törvénykönyvben nem szabályozott, olyan nem nevesített szerződés, amelyben az egyik fél szolgáltatásának ellenértéke a másik fél által nyújtott szolgáltatás, tehát az ellenérték teljesítése az, ami a pénzmozgást kiküszöbölve, elszámolási módként teszi barter jellegűvé a szolgáltatást. A felek egyenértékű szolgáltatásokat vállalnak, így egymással szemben nem keletkezik fizetési kötelezettségük. Ebből következően, illetve azért, mert a felek nem dolgok tulajdonát szolgáltatják kölcsönösen, nem csereszerződésről van szó.
(Bírósági Határozatok 2005. 282)



Kapcsolódó cikkek

2022. december 6.

Gyülekező felhők a magántőkealapok piacán

Bár a magántőkealapok továbbra is meghatározó szereplői a globális pénzpiacoknak, a jelenleg uralkodó pénzügyi és makrogazdasági hatások, néhány sötétebb felhőt is sodorhatnak a szereplők fölé. A befektetők ezért kénytelenek lesznek az eddig jól bevált stratégiai irányokon módosítani, hogy a korábbian tapasztalt hozamokat elérjék, vagy legalább megközelítsék. Az RSM Hungary szakértőjének cikke.

2022. december 6.

GKI: az ingatlanosok többsége szerint már nem emelkednek tovább a lakásárak

Az ingatlanosok többsége a használt és az új építésű lakások árában is stagnálásra számít a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint. Átalakul a fővárosi ingatlanpiac is, a Duna House elemzése szerint megnőtt a kereslet a belvárosi lakások iránt, miközben visszaszorult a harmadik helyre a korábbi csúcstartó, Angyalföld.

2022. december 6.

A 2023. évi adóváltozások főbb irányai – NAV-Figyelő 48. hét

Megjelent az Adóvilág új száma – fókuszban a 2023. évi adóváltozások. A NAV saját hivatalos lapjának legújabb számában a bárki számára elérhető cikk a jövő évtől hatályos adóváltozásokat veszi szemle alá, amelyek az adminisztráció egyszerűsítésére, az európai uniós jogharmonizációra, illetve a gazdaság fehérítésére irányulnak.