Kell az adóigazolás az alvállalkozóknak a közbeszerzésekben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2011-ben feloldották azt a moratóriumot, miszerint nem kellett igazolniuk az alvállalkozóknak köztartozásmentességüket ahhoz, hogy megkapják díjazásukat a közbeszerzési eljárásokban. A 200 ezer forint feletti kifizetésekhez adóigazolás szükséges, kivéve ha az alvállalkozó szerepel a köztartozásmentes adózói adatabázisban.

A NAV tájékoztatója értelmében a havonta nettó módon számított 200 ezer forintot meghaladó kifizetésnél az alvállalkozónak a teljesítésért akkor lehet fizetni, ha az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást (az igazolás iránti kérelem a NAV honlapjáról letölthető, illetékmentes, de a kiadásra 8 napot várni kell) vagy a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

A 200 ezer forintos határ elszámolási időszaktól, részteljesítéstől független, azt mindig egy hónapra vetítve összesítve kell számítani. Amennyiben egy hónapban több részletben történik kifizetés és például csak a negyedik alkalommal lépi túl a kifizetést teljesítő a 200 ezer forrintos határt, az adóigazolást ennél a kifizetésnél kell először kérni.

Amennyiben ugyanaz a vállalkozó több kifizetést teljesítőtől vár azonos esedékességű kifizetést, akkor az együttes adóigazolás iránti kérelmen feltünteti valamennyi kifizetést teljesítő nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát. A kérelem alapján az adóhatóság egy adóigazolást állít ki, melyen a kifizetőre vonatkozó adatok nem szerepelnek, ezzel az igazolás „általános jelleggel” használható. Az együttes adóigazolás így felhasználható valamennyi kifizetést teljesítővel szemben fennálló adóigazolás bemutatási kötelezettség teljesítésére. Ennek értelmében egy adóigazolás papíralapon tetszőleges számban másolható vagy elektronikus úton tetszőleges számban sokszorosítható és felhasználható.

Annak megítélésénél, hogy a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi-e a nemleges adóigazolás a tényleges pénzügyi teljesítés idejét és az adóigazolás kiállításának napját kell figyelembe venni (nem a számla kiállításának időpontja, illetve az azon feltüntetett fizetési határidő a meghatározó).

Aki rendszeresen vesz részt közbeszerzésekben, vagy egymás után több kifizetés is várható, sokkal jobban jár, ha kéri felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba, mert akkor nem kell minden egyes kifizetéshez adóigazolást beszereznie.

Kinek kell bemutatni az igazolást?

Az adózás rendjéről szóló törvény 36/A. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró más személy és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződések alapján teljesített kifizetésekre is alkalmazni kell az adóigazolás bemutatásának kötelezettségét. Ez azt jelenti, hogy mindig annak kell benyújtani az együttes adóigazolást, aki a kifizetést teljesíti. Így a nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérőnek, a fővállalkozónak a – vele szerződést kötő – nyertes ajánlattevőnek, az alvállalkozónak a vele szerződéses viszonyban álló fővállalkozójának kell benyújtania (bemutatnia, átadnia) az együttes adóigazolást. Ebből következően a kifizetés előtt a vállalkozói lánc bármely szintjén fennáll az adóigazolás bemutatásának kötelezettsége.

Természetesen amennyiben a nyertes ajánlattevő, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, akkor külön adóigazolást nem kell bemutatnia.

Előzetesen tájékoztatni kell az alvállalkozót

A kifizetést teljesítőnek a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött mindegyik szerződésnél az alvállalkozót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy a szerződés és ennek teljesítésekor a kifizetés a közbeszerzési felelősségi szabály hatálya alá esik. A 2009. február 15-ét megelőzően megkötött szerződéseknél ehhez nem kell szerződést módosítani, elegendő külön nyilatkozatban szerepelnie a tájékoztatásnak.

Amennyiben a szerződést 2009. február 14-ét követően kötötték, a szerződésben kell szerepelni a tájékoztatásnak. Ha ezt a szerződéskötéskor elmulasztják, a kifizetés előtt még a szerződést is módosítani kell.

Ez azért fontos, mert a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása kiemelt szankcióval jár. Kifizetésenként a kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható a mulasztó (Art. 172. §-ának (17) bekezdés).

Kifizetői felelősség

Amennyiben az alvállalkozó a kifizetés előtt nem tud „nullásnak” minősülő együttes adóigazolást bemutatni illetve nem szerepel a köztartozásmentes adatbázisban, azaz tartozása van, a kifizetést teljesítőnek az adóhatóság intézkedéséig vissza kell tartania a kifizetést az igazolásban feltüntetett köztartozás erejéig. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki. Ha az együttes igazolás köztartozást mutat, az adóhatóság az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint (a végrehajtási jegyzőkönyv kiállításával és megküldésével) intézkedik a követelés lefoglalásáról. A kifizetést teljesítő a visszatartás és a követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól.

Amennyiben a kifizetést teljesítő – a köztartozás fennállása ellenére – nem teljesíti visszatartási kötelezettségét, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért.

Ha nem „nullás” a kifizetés teljesítését megelőzően az alvállalkozó által bemutatott együttes adóigazolás és azt esetlegesen több kifizetést teljesítő viszonylatában is fel kívánja használni, akkor a bemutatott adóigazoláson feltüntetett tartozás összegét valamennyi kifizetőnek vissza kell tartania, a kifizetést a köztartozás összegével csökkentve teljesíthetik.

Kapcsolt vállalkozások közötti kifizetéseknél a közbeszerzések közvetlen megvalósításában részt vevő mindegyik kapcsolt vállalkozás egyetemlegesen felel a kifizetés összegéig a kifizetés időpontjában fennálló, azon kapcsolt vállalkozás köztartozásáért, amelynek a kifizetést teljesítették.

Forrás: NAV tájékoztató


Kapcsolódó cikkek

2023. január 26.

EY: 4 éven belül átveszik a vezetést az elektromos járművek Európában

Az elektromos és plug-in hibrid autók értékesítése Európában már 2027-re meghaladja az összes többi motortípus forgalmát, amivel a kontinens beelőzi az Egyesült Államokat és Kínát is – derül ki az EY nemzetközi elemzéséből. A tanulmány szerint 2040-re a belső égésű motorral hajtott járművek aránya az összes eladás kevesebb mint 1 százalékára zsugorodik világszerte.