A gazdasági szakértők továbbra is magas globális inflációt várnak


A gazdasági szakértők továbbra is magas globális inflációra számítanak az ifo német gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) és az Institut für Schweizer Wirtschaftspolitik svájci gazdaságpolitikai intézet hétfőn publikált negyedéves kutatási eredményei szerint.

A június 14. és július 2. között végzett inflációs felmérésben 133 országból összesen 1405 gazdasági szakértő vett részt. A 2023-as inflációs rátára vonatkozó várakozás lassan csökkent az elmúlt negyedévekben, az Economic Expert Survey (EES) legutóbbi, 2023. első negyedéves felméréséhez képest azonban nem történt jelentős változás.

A megkérdezett szakértők globálisan továbbra is 7 százalékos inflációs rátát valószínűsítenek 2023-ra. A globális érték az országok átlagos várható inflációs rátáinak mediánja. Az ifo közleménye szerint azért a mediánt használják, mert a várható inflációs ráták régiónként nagyon eltérőek, az egyes országokban és régiókban jelentősen magasabbak, mint a világ egyéb részein.

Az idei második negyedévben várt 7 százalékos inflációs ráta megegyezik az első negyedévben várt rátával. A szakértők a következő évekre is magas globális inflációra számítanak: a jövő évre 6,0 százalékos inflációval számolnak az első negyedévi felmérésben közzétett 5,9 százalék után.

A hosszú távú globális inflációs várakozások szintén továbbra is magasak: a megkérdezett szakértők 2026-ra 4,9 százalékos inflációt jeleznek előre az első negyedévi felmérésben közölt 5,0 százalékot követően. A rövid és hosszú távú inflációs várakozások 2022 harmadik negyedévében érték el csúcspontjukat, és azóta némileg alacsonyabb szinten vannak.

Az egyes régiók várható inflációs rátái között azonban igen jelentős különbségek vannak – hangsúlyozta az ifo gazdaságkutató intézet. Észak-Amerikában (4,5 százalék), Délkelet-Ázsiában (4,8 százalék) és Nyugat-Európában (4,9 százalék) viszonylag mérsékeltebb idei inflációs rátákat valószínűsítenek a szakértők.

2024-re és 2026-ra világszerte Nyugat-Európában várták a legalacsonyabb inflációt: 3,4, illetve 2,6 százalékot. Európa egyes részein azonban a várt értékek magasabbak: Észak-Európában 7,5 százalékos, Dél-Európában 7,9 százalékos idei inflációt valószínűsítenek, Kelet-Európában pedig 13,5 százalékos inflációra számítanak idén az előző negyedévi felmérésben közölt 14,8 százalék után. Jövőre Észak-Európában 4,8 százalékos, Dél-Európában 5,8 százalékos, Kelet-Európában pedig 9,5 százalékos inflációs rátára számítanak a megkérdezett szakértők.

Egyes régiókban azonban a számok jelentősen magasabbak: Dél-Amerikában 23,3 százalékos, Észak-Afrikában 63,9 százalékos, míg Kelet-Afrikában 109,9 százalékos a megkérdezett szakértők által várt idei infláció – áll az ifo összefoglalójában. Az előző negyedévhez képest az afrikai szakértők idei és jövő évi inflációs várakozásai meredeken emelkedtek Közép-Afrika kivételével, míg a többi kontinens valamennyi régiójában (Óceánia kivételével) csökkentek az idei inflációs várakozások.

Az ifo felmérésében minden szakértőt saját országával kapcsolatos inflációs várakozásairól kérdezett, ebből alakultak ki az egyes országok átlagértékei. A globális és regionális értékek meghatározásakor pedig az országok átlagos várható inflációs rátáinak mediánját vette figyelembe.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.

2024. május 10.

Az üzemanyagok és az élelmiszerek gyorsították az inflációt áprilisban

Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).