A hét kérdése: kiknek kell pénztárgépet használni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Melyik jogszabály határozza meg a pénztárgép használatára kötelezettek körét? Minden esetben kötelező a pénztárgéppel előállított nyugta?


A 24/1995. (XI.22.) PM rendelet 1. sz. melléklete 2013. március 19-éig rendelkezett a pénztárgép használatára kötelezettek köréről. 2013. március 20-án ezen jogszabályi előírást a 3/2013. (II.15.) NGM rendelet 78. §-a hatályon kívül helyezte. Ettől az időponttól kezdve, ez utóbbi rendelet 1. sz. melléklete tartalmazta azon személyi kört, ahol a nyugta kibocsátását kizárólag pénztárgéppel lehet teljesíteni. Írom, hogy tartalmazta, ugyanis ez a rendelet is hatályon kívül helyezték 2013. november 16-ától. A hatályos rendelkezés a 48/2013. (XI.15) NGM rendeletben található, szintén az 1. sz. mellékletben.

Továbbra is megmaradt azon rendelkezés, miszerint az adózó – választása szerint – árbevételéről nyugtakibocsátás helyett számlát állít ki. Ez esetben mentesül a 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet szerinti nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Fontos megjegyezni, hogy a számlán kötelező a vevő nevét és címét feltüntetni, így – amennyiben az nem áll rendelkezésre – számlát nem lehet kiállítani.

A szabályozási kör azonos a korábbival. A hatályos rendelkezések szerint az alábbi adóalanyok illetve üzletek kötelezettek (számla hiányában) pénztárgéppel előállított nyugtakibocsátásra:

„a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.”

Az adott TEÁOR’08 tevékenységek listáját itt lehet elérni.

A kérdést dr. Antalóczy Emese szakértőnk válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Áprilisi növekedés az építőiparban: Mit jelent a csökkenő cégszám

Az építőipar stabilizációja irányába mutat az idei év első négy hónapjának gazdasági teljesítménye. Kísért a múlt, további cégszámcsökkenés májusban, közel ezerrel kevesebb vállalkozás az idei évben. A cégalapítási kedv mélyponton, az elmúlt hat év legalacsonyabb aktivitása az első 5 hónapban.

2024. július 4.

Versenyfelügyeleti eljárás: Gazdasági Versenyhivatal kontra Lidl

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárás alá vonta a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt-t, mert a vállalkozás vélhetően megalapozatlan piacelsőségi állítással téveszthette meg a fogyasztókat – közölte a hatóság csütörtökön.

2024. július 4.

160 milliárd forintos pályázati felhívás várható – érdemes felkészülni!

A Niveus Consulting Group szerint a K+F pályázatokra rendelkezésre álló források akár már 2025-ben elfogyhatnak, ezért a cégeknek érdemes minél előbb pályázniuk az innovációs projektekre. A pályázatok iránti érdeklődés rendkívüli, ezt jelzi, hogy a „2024-1.1.1-KKV-FÓKUSZ” pályázatot hat nap alatt le kellett zárni, mert a támogatási igények kétszeresen meghaladták az 50 milliárd forintos keretösszeget.