A járulékcsökkentés nem segít a munkahelyeken


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem várható, hogy érdemben emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon a kormány által javasolt járulékcsökkentés következtében.

A Pénzügyminisztérium által kiadott hatástanulmány szerint alapesetben a fajlagos munkaerőköltség egy százalékpontos csökkenése három év alatt 0,15 százalékkal emeli a munkaerő-keresletet, az ötpontos csökkenés pedig 0,8 százalékkal. A recesszió miatt azonban a járulékkulcsok lenyesése talán csak arra lesz jó, hogy enyhítse a létszámleépítés mértékét.

Az idén – mivel a tehercsökkentés csak a második félévtől lesz érvényes és csak a minimálbér duplájáig – 0,2 százalékponttal növeli a foglalkoztatást az intézkedés, jövőre viszont ez nyilván magasabb arányú lesz – három év alatt 1,5 százalékkal lehet magasabb a foglalkoztatottak száma. Ez 57 ezer pluszalkalmazottat jelent.

A járulékcsökkentés kiadása az idén 81, jövőre 302 milliárd forint lesz a PM számításai szerint, három év alatt tehát mintegy 700 milliárd forint kiesést generál az intézkedés. Abból kiindulva, hogy a járulékcsökkentés elsősorban az alacsony keresetűeknél jelenthet komolyabb arányú foglalkoztatottságbővülést, a potenciális 1,5 százalékos foglalkoztatottságiráta-emelkedés a dupla minimálbér alapján számítva 450-480 milliárd forint többletadó- és többletjárulék-bevételt generál. Ha ebbe beleszámítjuk, hogy az érintettek az összes pénzüket elköltik, ráadásul nem kell utánuk munkahely-keresési támogatást fizetni, akkor sem keletkezik annyi pluszbevétel, amely kompenzálná a járulékcsökkentésből adódó kiesést.

Vagyis a foglalkoztatási ráta tartós növeléséhez ez még nem elegendő. Szűcs Erika munkaügyi miniszter legutóbb egy konferencián azt nevezte stratégiai célnak, hogy a foglalkoztatás 57 százalékos aránya 65 százalékra emelkedjen. Magyarországon a bértámogatási programok sokasága érhető el, nem érvényesül azonban az az elv, hogy csak akkor indokoltak a keresetnövelő támogatások, ha olyan munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg, amelyek hasznot hajtanak valakinek vagy piaci kudarcot küzdenek le – derül ki a Reformszövetség felkérésére Köllő János, a Veszprémi Egyetem docense által készített tanulmányból.

A sok támogatás, kedvezmény, a jogosultak széles köre egyáltalán nem hatékony, ráadásul nem is mérhető a hatás. Ezek megszüntetése indokolt lenne (Köllő szerint idetartozik a Start-kártya is ), és a felszabaduló összeget a Munkaerőpiaci Alapba beforgatva a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott, személyre szabott, összetett és intenzív programokat lehetne indítani.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 14.

Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról

Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.

2024. június 14.

Májusban minden termékcsoportban nőtt az építőanyag-értékesítés volumene

Az építőanyag-piacon minden termékcsoportban nőtt az értékesítés volumene májusban, az árak azonban csökkentek, ami kedvező jel az otthonfelújítási program júniusi indulása előtt és a lakásépítési szegmens lassú, de biztos felpörgésére utal – erről Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi elnöke tájékoztatott pénteken.