A kartellezés, a rajtaütés és a versenyjogi compliance


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A versenyjogi compliance egyre ismertebb a jogászok, ügyvédek, cégvezetők körében, ennek ellenére sok vállalkozás akkor találkozik először ezzel a kifejezéssel a gyakorlatban, amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már megindította versenyfelügyeleti eljárását. Különösen így van ez akkor, amikor a GVH kartellt gyanít és a vizsgálók váratlanul megjelennek a vállalkozásoknál. Ilyen nem várt esetben is érdemes együttműködni a GVH-val. Dr. Péli-Bencze Márkot, a Gazdasági Versenyhivatal Felderítő Irodájának vezetőjét kérdeztük.

A hatóságok működése kapcsán általános lehet az a kép, hogy a hivatalnokok irodájukban ülve, papírokat bújva intézkednek. Így van ez a kartellekkel kapcsolatos vizsgálatok során is? Mivel foglalkozik a GVH Felderítő Irodája?

Természetesen a kartellek vizsgálata is az adott ügy iratain, adatain és bizonyítékain alapul, azonban mégis több ponton különbözik a hagyományos köztisztviselői munkától. Egyrészt azért, mert a versenyjog által tiltott kartellek titkosan működnek, ezért feltárásuk sem egyszerű, hiszen a kartellben részes vállalkozások ebben nem feltétlenül érdekeltek – legalábbis egy bizonyos pontig. Másrészt pedig a GVH-nak számos olyan, jogszabályban rögzített eszköz áll a rendelkezésére, amely nem megszokott az általános hatósági eljárásokban. A kartellek – különösen a közbeszerzési kartellek – elleni küzdelem a GVH prioritása, ebből következően a Felderítő Iroda a kartellek feltárása érdekében információszerző és piacfigyelési tevékenységet végez. Részleteket azonban nem árulhatok el a munkánkról; maradjunk annyiban, hogy a jogszabályi lehetőségekkel élve, de a háttérben dolgozunk a kollégáimmal.

Melyek ezek az ön által említett, nem megszokott hatósági eszközök?

Ha kartellekről és versenyjogi compliance-ről beszélünk, akkor ezek az eszközök az úgynevezett hajnali rajtaütés (helyszíni kutatás), az engedékenységi politika, illetve az informátori díj jogintézményei. A compliance fontossága, valamint a tudatosság oldaláról vizsgálva megkülönböztetném a feltételezett kartellel kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárás megindítását megelőző és az azt követő időszakot. Több szempontból is vízválasztó lehet az az időpillanat, amikor az adott vállalkozásnál a GVH rajtaütést tart, ugyanis például az engedékenységi politika alkalmazása, annak keretei és mértéke nagyban függ attól, hogy a GVH tartott-e már helyszíni kutatást, vagy sem. Az elmúlt évek tapasztalata alapján úgy gondolom, hogy mindkét esetben helye van a versenyjogi compliance-nek, az esetleges versenyjogsértések időben történő feltárásának, mivel a ’megfelelőség’ betartásával az adott vállalkozás csak nyerhet, még azelőtt is, hogy a GVH vizsgálói megjelennek a cégnél.

Mielőtt kitérünk az említett engedékenységi politikára és az informátori díjra, kérem, meséljen egy kicsit a helyszíni kutatásokról.

A kartellekkel kapcsolatos ügyek szinte mindig rajtaütéssel indulnak, amit egyszerre több vállalkozásnál azonos időben tartunk és természetesen nem jelentkezünk be előre. A jogalkotó úgy gondolta, és egyébként a gyakorlat is azt igazolja, hogy a titkosan működő, jogellenes együttműködésekkel szembeni sikeres fellépés egyik kiemelt eszköze lehet egy meglepetésszerű hatósági vizsgálat. Ez azonban nem automatikus jogkör és a Gazdasági Versenyhivatal sem nyomozóhatóság, a versenytörvény szabályai alapján kizárólag bíróság engedélyezheti ennek a vizsgálati cselekménynek a lefolytatását. A helyszíni kutatás más, mint az általános hatósági szemle, mivel a bírói engedély alapján többletjogosítványok is megilletik a hatóságot. Lehetőség van másolatok készítésére (megjelenési formájától függetlenül ideértve az elektronikus adatokat is), lefoglalásra, továbbá a vizsgálók jogosultak bármely érintett helyiséget felnyitni, átkutatni, járművet átvizsgálni, adott esetben mindezeket a cselekményeket magánszemély lakásán is lefolytatni.

versenyjogi compliance

„Több szempontból is vízválasztó lehet az az időpillanat, amikor az adott vállalkozásnál a GVH rajtaütést tart” – mondja dr. Péli-Bencze Márk, a GVH Felderítő Irodájának vezetője

Hogyan szokták önöket fogadni? Milyen a meglepetés ereje?

Nincs két egyforma kartellügy, így nincs két egyforma rajtaütés sem. Az ügyfelek megkapják a szükséges kioktatást a jogaikat, kötelezettségeiket illetően, és bár általában meglepődnek, de együttműködnek a kollégákkal. Néha persze vannak akadályok, de nincs megoldhatatlan probléma. Profi csapatokkal dolgozunk és mindig sikeresen zárjuk a napot. Fontos megemlítenem, hogy eljárási bírság is kiszabható azzal szemben, aki akadályozza a vizsgálók munkáját; ilyen lehet például korábbi esetek alapján a bejutás akadályozása, bizonyíték megsemmisítése, vagy akár zártörés. Olyan is előfordult sajnos már, hogy egy compliance-feladatot ellátó munkavállaló nehezítette a helyiségbe történő bejutást. Már ezen a pontos is kritikus az, hogy az érintett vállalkozás mindenben együttműködjön a GVH-val.

Mit jelent az engedékenységi politika?

A kartellek megszüntetéséhez nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint az abban részt vevő vállalkozások megbüntetéséhez, ezért indokolt valamilyen módon jutalmazni a hivatallal együttműködő vállalkozást (vállalkozásokat). Az engedékenységi politika keretében a kérelmezővel, mint eljárás alá vont vállalkozással szemben a bírság kiszabása mellőzhető, vagy annak mértéke csökkenthető. A jogszabály végső soron egy versenyhelyzetet teremt, hiszen minél előbb együttműködik egy vállalkozás, annál nagyobb kedvezményre számíthat a későbbiekben. A kérelmezőnek számos feltételnek kell megfelelnie, így többek között azonnal meg kell szüntetnie a jogsértésben való részvételét a kérelme benyújtása után, valamint jóhiszeműen, teljes mértékben, folyamatosan és aktívan együtt kell működnie a GVH-val. Ennek keretében minden információt, korabeli bizonyítékot át kell adnia a hivatalnak, fel kell tárnia minden, általa ismert részletet és nem semmisíthet meg bizonyítékot. Közbeszerzési kartellek esetében egyes természetes személyekkel szemben felmerülhet a büntetőjogi fenyegetettség is, e szempontból sem lényegtelen, hogy az adott vállalkozás élt-e az engedékenységi kérelem lehetőségével.

Az előzőekhez képest az informátori díj más csoportot céloz meg?

Míg az engedékenységi politika a vállalkozásokat szólítja meg, addig az informátori díj intézményén keresztül magánszemélyek tudnak együttműködni a GVH-val. Az árrögzítő, piacfelosztó, úgynevezett kőkemény kartellek esetében a nélkülözhetetlen információt szolgáltató személy díjra lehet jogosult szintén jogszabályi feltételek fennállása esetén. Aki e magatartásokkal kapcsolatban információt szolgáltat, esetenként személyi/üzleti kockázatot is vállal, ezért indokolt az informátorokat díjban részesíteni, ezzel is motiválva a jogsértés hatóság előtti feltárását. Azonban ennek is szabályai vannak, nem automatikusan járó díjról van szó és a GVH nem fizet előre. Nélkülözhetetlen az az információ, amellyel a jogsértés bizonyítható (írásos bizonyíték), vagy az olyan információ, amely segítségével a GVH megkapja a rajtaütésre vonatkozó bírói engedélyt. A versenytörvény lehetővé teszi, hogy a potenciális informátor előzetesen és a személyazonosságának felfedése nélkül tudakozódhasson a GVH-nál arról, hogy a nála lévő információ, bizonyíték nélkülözhetetlennek minősül-e, vagy sem. Az informátori program mellett megemlíteném még a GVH honlapján elérhető Kartell Chat nevű felületet, amely elsődlegesen az anonim információmegosztás biztosítása, valamint a kartellek felderítésének elősegítése érdekében jött létre és évek óta eredményes forrásnak bizonyul.

Végezetül milyen tanácsokat tudna adni a compliance-es munkatársaknak?

A vállalati compliance-terület ismeri a vállalkozás belső folyamatait, az értékesítést, a pályázatokat, a beszállítókat, így minden információ rendelkezésre állhat ahhoz, hogy mindezeket versenyjogi oldalról is meg tudja vizsgálni adott esetben más területekkel együttműködve és időben fel tudja mérni a kockázatokat, illetve feltárni az esetleges jogellenes magatartásokat. Ebben az esetben érdemes már a felmerült gyanú észlelése során is a GVH-hoz fordulni a későbbi kockázatok és jogkövetkezmények minimalizálása érdekében. Ehhez minden információt megtalálnak a GVH honlapján és közvetlenül a Felderítő Irodát is megkereshetik.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A celebek ideje lejárt? Így változik a vásárlói magatartás 2024-ben

Egyre tudatosabb vevők, kevésbé hatnak már rájuk a hagyományos vásárlásösztönző reklámok. A celebek szintén kezdik elveszíteni a befolyásolási képességüket, már a véleményvezérekre is csak akkor hallgatnak igazán a követőik, ha szakmai érvekkel keresik a figyelmüket – derül ki az EY legfrissebb, 30 országban több mint 23 000 fogyasztó megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.

2024. június 13.

Magyarországon is megnőhet a vállalati visszaélések száma a globális gazdasági lassulás miatt

Egyre több hazai cég lép fel tudatosan a szervezeten belüli korrupció ellen. A világgazdaság lassulása azonban olyan pénzügyi nyomást helyez a vezetőkre és munkatársakra is, ami miatt az etikus működés melletti törekvések ellenére is könnyebben követnek el szabálysértést – mutat rá az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatása.

2024. június 13.

Az MNB 45 millió forintos bírságot szabott ki egy szlovákiai cégre

Az MNB 45 millió forint bírságot szabott ki a révkomáromi (Szlovákia) székhelyű Trust Komarno s.r.o.-ra felügyeleti engedély nélküli követelésvásárlás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogosulatlan tevékenység további folytatását, valamint feljelentést is tesz – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.