Jobban drágultak az albérletek vidéken, mint Budapesten

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Budapesten átlagosan 7,5 százalékkal nőttek az albérletárak egy év alatt, de a nagyobb vidéki városokban még ezt is meghaladta az emelkedés üteme. Az Otthon Centrum legfrissebb mérései szerint a budapesti VI. kerületben már negyedmillióhoz közelít az albérletár átlag értéke. Továbbra is a nagyobb panelek a legolcsóbb bérlemények – olvasható a cég közleményében.

„A fővárosban a téglalakások átlagos havi bérleti díja 7,5 százalékos emelkedés után 182 ezer forintra nőtt idén” – összegezte az Otthon Centrum elemzési vezetője az albérletpiac egyéves árváltozásait. Soóki-Tóth Gábor elmondta, a legnagyobb vidéki városokban 111 ezer forintos átlagáron lehetett lakást bérelni, ami ugyan a budapesti ár alatt maradt, de az év első öt hónapjában mért 8,5 százalékos emelkedés egy százalékkal már meghaladta a budapesti értéket. Ez azt jelenti, hogy vidéken, ha kicsivel is, de a növekedés üteme magasabb volt, mint a fővárosban.

Az idei bérbeadások alapján a főváros VI. kerülete a legdrágább az országban, itt átlagosan 230 ezer forintos havi díjjal kell számolnia a bérlőnek, amelyet az I. kerület (223 ezer), a II. kerület (220 ezer) és az V. kerület (218 ezer forinttal) követ. A legtöbb kerületben nőttek a bérleti díjak, jellemzően 5-20 százalékkal, azonban a III., XIII. és XIV. kerületekben 5 százalékos csökkenést tapasztalt az Otthon Centrum. A főváros legtöbb kerületében átlagosan 160-200 ezer forint között ingadozik a havi díj, de a külső kerületekben ennél kedvezőbb áron is lehetett bérelni.

Budapesten az egyszobás bérlakások átlagára 125 ezer forint, míg a két szobásokért 174 ezer, a háromszobásokért 285 ezer forintot kértek. Ugyanakkor a nagyobb lakások esetében az árat jelentősen befolyásolhatják a területi különbségek, leginkább a belvárosi és a külső pesti kerületek között érzékelhető ez.Az egyszobás lakások piacán a fővárosban nincs számottevő különbség, a belvárosban 130 ezer, Budán 123 ezer, a külső kerületekben 110 ezer forint a bérletidíjak számtani középérték. A kétszobás lakások esetében a belvárosban 185 ezer, Budán 168 ezer, míg a külső pesti kerületekben 143 ezer forintot kértek átlagosan havi bérleti díjként. A háromszobásoknál pedig 295 ezer, 280 ezer és 215 ezer forint a megoszlás.

A vidéki megyei jogú városok esetében Győr és Kecskemét a legdrágább, átlagosan 125 ezer forint a havi bérleti díj. A többi 100 ezer főnél népesebb városban kicsivel 100 ezer forint felett alakult ez az érték. Az egyszobásokért 75 ezer, a kétszobásokért 100 ezer, háromszobásokért átlagosan 168 ezer forintot kértek a bérbeadók.

A panellakásokat hagyományosan olcsóbban lehet bérelni és minél nagyobb lakásról van szó, annál kedvezőbb az ár a téglalakásokhoz képest. A panelek bérleti díját a belvárosban 169 ezer forintos átlagérték jellemezte, Budán 156 ezer, a külső pesti kerületekben 135 ezer, míg régió központokban 113 ezer forintot kértek a bérbeadók. A garzonok olcsóbbak, a háromszobás lakások pedig kicsivel drágábbak ennél.