A keresletvezérelt felnőttképzések is részei a kkv-stratégia tervezetnek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtése mellett a vállalkozói szemléletváltást ösztönzi a társadalmi egyeztetés alatt álló kis- és középvállalkozói (kkv) stratégiatervezet – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön, a KKV Top 100 budapesti rendezvényén.

György László elsősorban az innovációs és digitális képességek erősítése érdekében sürgette a vállalkozások fejlesztését és a vállalkozók további képzését. Az átalakulási folyamatot a kormány elé kerülő kkv-stratégia többek között a keresletvezérelt felnőttképzések és a tapasztalatcsere ösztönzésével támogatná – tette hozzá. A magyar kkv-k jelentős része ráadásul – mint fogalmazott – történetének első generációváltása előtt áll, így azt a kormánynak megfelelő feltételrendszer kidolgozásával kell megkönnyítenie.

A kkv-stratégia elemei közül kiemelte az exportképes vállalkozások külpiaci terjeszkedésének ösztönzését, valamint a vállalkozói adóadminisztráció mérséklését. Véleménye szerint az utóbbi még mindig jóval nagyobb terhet jelent Magyarországon, mint más EU-tagállamokban, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a személyi jövedelemadó bevalláshoz hasonlóan a vállalkozások bevallását is az adóhatóság készítse el. Közölte egyúttal, hogy az e-kormányzat kialakításához kapcsolódva vállalkozások számára internetes alkalmazás készül tanácsadói szolgáltatásokkal, forrástérképekkel, személyre szabott értesítési lehetőségekkel.

Az államtitkár az új stratégia egyik legfontosabb kihívásának nevezte, hogy a kkv-k nehezebben férnek hozzá fejlesztési és beruházási forrásokhoz, mint a nemzetközi nagyvállalatok, az akadályok mérséklése érdekében ezért egyeztetéseket sürgetett az érintett pénzintézetekkel. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 10 éve még 50 százalék feletti adóteher a szociális hozzájárulási adó mérséklését követően 2019 második felére 36 százalékra csökken, 2022-re pedig 29 százalékra.

Schanda Tamás, az ITM európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a rendezvényen közölte, hogy Magyarország a rendelkezésére álló 9 ezer milliárd forint uniós fejlesztési forrás 32 százalékát már lehívta, további források bevonásával annak 110 százalékát hirdette meg, 107 százalékáról döntött, és csaknem 67 százalékát már ki is fizette a projektek végrehajtóinak. A vállalkozások előtt – mint mondta – még számos forrás nyitva áll, jelentkezhetnek többek között technológiafejlesztési és vállalkozásfejlesztési pályázatokra, megújuló energiák támogatására.     Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a 2021 és 2027 közötti uniós fejlesztési ciklusban is fenn kell tartani a kkv-k innovációjának támogatását, termelékenységük ösztönzését, és a kohéziós rendszer más jól működő elemeit. A kormány ezért sem fogadta el Európai Bizottság egy évvel ezelőtti, a források csökkentésével számoló javaslatát, és nem ért egyet azzal sem, hogy a testület kezelésében lévő pályázatokból az EU új tagállamai mindössze 5 százalékban részesülhetnek – tette hozzá.

Schanda Tamás a forráselosztásokról szóló tárgyalásokon további elhúzódó vitákra számít, de hangsúlyozta, hogy a kormány kész változtatni a fejlesztéspolitikai rendszeren, és figyelembe veszi a pályázók visszajelzését. Utóbbiak érdekében egyszerűbb szabályozást, a pályázati ösztönzők kibővítését és felhasználóbarát támogatási rendszert sürgetett. A lehetséges megoldások közül kiemelte a feltételesen visszatérítendő támogatások, vagyis az elért eredményektől függő visszatérítési kötelezettség alkalmazását, valamint az egyszerűsített pályázati elszámolások kiterjesztését.

A rendezvényen hozták nyilvánosságra a 2018-as év legjobb kis- és középvállalatainak országos TOP100-as listáit, amelyeket  az Opten Kft. adatai alapján egy független szakértőkből álló szakmai kuratórium állított össze.

Az Opten adatbázisa szerint az 500 cég összesített árbevétele meghaladja a 2 640 milliárd forintot, profitja megközelíti a 250 milliárd forintot, és több mint 50 ezer embernek adnak munkát..

A szervezők közleménye szerint a KKV Top100 díjazottjai közül az első a szolgáltatás kategóriában a 3DHISTECH Fejlesztő Kft., az ipar kategóriában a PRIME RATE Kft., építőipar kategóriában a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft., a kereskedelem kategóriában az SMP Solutions Kft., a mezőgazdaságiban pedig a Bio Fungi Kft. lett.

(MTI)