A klímaváltozástól tartanak leginkább a nemzetközi cégvezetők

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. július 10.
Címkék: , ,
Rovat:
A globális nagyvállalatok cégvezetői a klímaváltozást ítélik a következő évek legsúlyosabb kihívásának, gazdasági válságtól viszont nem tartanak – derül ki a KPMG 2019-es cégvezetői felméréséből.

Robert Stöllinger, a KPMG magyarországi vezérigazgatója a kutatást bemutató budapesti sajtótájékoztatón szerdán megjegyezte, hogy a válaszadók ugyanazokat a kihívásokat nevezték a legfontosabbnak, mint tavaly, ám ezek sorrendje módosult.

A klímaváltozás a 2018-as felmérésben még csupán a 4. helyen szerepelt a növekedést fenyegető tényezők között, a tavaly első helyen említett kereskedelmi háborúk pedig idén a harmadik helyre estek vissza. A technológiai változások a harmadik helyről a másodikra jöttek föl a veszélyek sorában, a digitális bűnözés a másodikról a negyedik helyre esett vissza idén. A céges működési kockázatokat 2018-ban és 2019-ben egyaránt az 5. legfontosabb kihívásként értékelték a megkérdezettek.

A növekedési kilátásokat az amerikai cégvezetők ítélik meg a legkedvezőbben, a derűlátók aránya 52 százalékról 87 százalékra nőtt a tengerentúlon tavaly óta. Más kontinenseken viszont, így többek között az európai országokban is többnyire visszafogottabbak a vállalati várakozások 2018-hoz képest. A válaszokból kiderül, hogy a cégek 84 százaléka nyitott a vezetés átalakítására, hogy javítsa a vállalat működését, 68 százalékuk pedig új technológiák beszerzésével készülne a digitális környezet változásaira.

Robert Stöllinger szerint a visszajelzések azt mutatják, hogy felértékelődött a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség szerepe, tehát egy vezetőnek szükség esetén a vállalat szervezeti felépítését, működését egyaránt át kell értékelnie és alakítania.

A cégméret ugyanakkor – mint mondta – egyre kevésbé elsődleges, a kisebb cégek és startupok sokszor eredményesen szakítanak ki maguknak értékes részeket a nagyvállalatok értékláncaiból. Ezzel párhuzamosan a vállalatok felvásárlási stratégiája is módosult, egyre inkább azért vesznek cégeket, hogy új szervezeti kultúrát szerezzenek – tette hozzá.

A vezérigazgató a cégvezetői visszajelzések alapján úgy látja, hogy a technológia kiszámíthatatlanul gyors átalakulása a legjelentősebb kihívások egyike. Véleménye szerint ugyanakkor a munkahelyeket nem veszélyezteti, inkább kiegészíti és javítja az emberi munkaerő hatékonyságát.

Kovács Csaba energetikai tanácsadó a felmérésre utalva hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás jelentősége nem új körülmény a vállalatok számára, működésüket az energiahatékonysági előírások, a károsanyag-kibocsátás és a fenntarthatóság előírásai már eddig is jelentősen meghatározták. A környezetvédelmi intézkedéseket ennek ellenére a közvélemény többnyire a politika döntéshozóitól várja, miközben a gazdasági élet szereplői és a társadalom vállalásai ennél is fontosabbak – fogalmazott.

Bár a környezetvédelmi keretek kétségtelenül az állami szabályozástól függvényei, a szakértő szerint a vevői igények változása, a fenntartható termékek iránti kereslet erősödése a legerősebb fenntarthatósági ösztönző a cégek számára. A KPMG 1989-ben nyitotta meg budapesti irodáját. A könyvvizsgáló, üzleti és adótanácsadó társaság Magyarországon több mint 1400 munkavállalót, világszerte pedig összesen csaknem 200 ezer munkavállalót foglalkoztat, és több mint 150 országban nyújtanak szolgáltatásokat. 2019-es cégvezetői felmérésük januárban és februárban készült 1300 cégvezető megkérdezésével. A kutatásban amerikai, angol, ausztrál, francia, holland, indiai, japán, kínai, német, olasz, és spanyol vállalatok vettek részt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Duna House: visszaesett az ingatlanpiac
2019. december 6.

Duna House: visszaesett az ingatlanpiac

Az erősebb őszi hónapok után nyári mélypontjára esett az ingatlanpiac, az idén novemberben országosan 10 945 ingatlan adásvétele bonyolódott le, szemben az egy évvel korábbi több mint 12 ezerrel.

Egyre többet vásárolunk
2019. december 5.

Egyre többet vásárolunk

Októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma 6,2 százalékkal nőtt éves összevetésben a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt.