Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány arról döntött, hogy a lakossági jelzáloghitelekre, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) hiteleire vonatkozó kamatstop intézményét meghosszabbítja – tájékoztat a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) csütörtöki közleményében.
A szaktárca rámutat: a koronavírus-járvány, a háború következtében előálló példátlan inflációs és pénzpiaci környezetben a kamatok a lakosság és a vállalkozások számára is drasztikusan megnövekedtek. Ebben a nehéz helyzetben meg kellett őrizni a háztartások és a vállalkozások pénzügyi stabilitását, a lakhatás biztonságát.
A kormány ezért döntött a lakossági kamatstop 2022. januári bevezetése mellett, később 2022 novemberében kiterjesztette a vállalkozásokra, majd többszörösen meghosszabbította annak érdekében, hogy a háztartásokat és a hazai kis- és közepes vállalkozásokat is megvédje a magas hozamkörnyezet negatív hatásaival szemben. A döntésnek köszönhetően a lakossági kamatstop eddig már mintegy 350 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben, jelenleg az érintett mintegy 300 ezer család kamatstoppal védett hitelállománya meghaladja az 1360 milliárd forintot – ismerteti a GFM.
A szaktárca kifejti: a kamatstop 2022-ben 80 milliárd forinttal, 2023 első felében pedig további 60 milliárd forinttal segíti a családokat, azaz összesen 140 milliárd forintnyi szankciós kamatfelárat vesz le a háztartások válláról.
Ami a vállalkozásokat illeti, a kkv-ra kiterjesztett kamatstop intézménye a bevezetéskor 60 ezer kkv-t érintett, jelenleg pedig 28,5 ezer vállalkozás közel 1000 milliárd forintnyi hitelállománya esik az intézkedés hatálya alá. A cégek 2022 novemberétől kezdődően 2023. június végéig mintegy 80-85 milliárd forintot takaríthatnak meg. Ez jelentős mértékben járul hozzá, hogy a kkv-szektor megőrizze stabilitását, teljesítőképességét és a foglalkoztatotti állományát.
A közlemény szerint a kormány a legutóbbi ülésén megállapította, hogy a rendkívül magas piaci kamatszint jelenleg nem teszi lehetővé a kamatstopok kivezetését. Ez ugyanis olyan mértékű azonnali törlesztőteher-növekedést eredményezne, amely elviselhetetlen lenne az érintett családok, illetve kis- és közepes vállalkozások számára. A családok esetében például a kamatstop kivezetésével az éven belül átárazódó hitelek esetén átlagosan 60 százalékkal, a kiterjesztett, legfeljebb 5 éves kamatperiódusban fixált jelzáloghiteleknél pedig mintegy negyedével, 24 százalékkal emelkedne átlagosan a törlesztőrészlet. Emellett a kis- és közepes vállalkozások is azonnali, jelentős kamatteher-emelkedéssel szembesülnének az intézkedés nélkül.
Tekintettel arra, hogy a jegybanki irányadó kamat alakulásával együtt mozognak a referencia kamatok, a kormány azt az elvi döntést hozta, hogy a kamatstopok kivezetésére csak akkor adódik lehetőség, ha a jegybanki irányadó kamat egy számjegyű lesz. A jegybanki irányadó kamat egy számjegyűvé válását megelőzi az infláció egy számjegyűvé csökkentése.
A kamatstop meghosszabbítása 2023 második fél évében a családok esetében további 60 milliárd forintnyi, a vállalkozások számára 40-45 milliárd forintnyi további megtakarítást eredményezhet, ennyivel kell ugyanis kevesebb törlesztési terhet fizetniük az intézkedésnek köszönhetően. Így összességében a kormány közel 330 milliárd forinttal támogatja a családokat és a hazai kkv-kat – emelték ki.
A közlemény hangsúlyozza: a kamatstop meghosszabbítása hozzájárul ahhoz, hogy a kormány a szankciók sújtotta gazdasági körülmények közt is megvédje a családokat, a nyugdíjasokat, a vállalkozásokat, a munkahelyeket és a teljes foglalkoztatottságot, miközben mindent megtesz az infláció letörése és a recesszió kivédése érdekében. Míg a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram és a Széchenyi Kártya Program 2023-ban 1-1,2 százalékkal járulnak hozzá a GDP növeléséhez, ez a hatás a kamatstoppal együtt elérheti a 2 százalékot – írják a közleményben.
(MTI)
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Romlott Közép- és Kelet-Európában (KKE) a vállalati szektor fizetőképességi helyzete 2023-ban. Kilenc országban emelkedett a fizetésképtelenségi eljárások száma (Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Románia), három országban pedig csökkenést regisztráltak (Bulgária, Horvátország és Lettország). Magyarországon két és félszeresése nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma. A régió gazdasági potenciálját várhatóan 2024-ben sem sikerül majd kiaknázni.
2024 márciusában az ipari termelés volumene 10,4, munkanaphatástól megtisztítva 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A jelentős eltérést a nyers és munkanaphatástól megtisztított adat között az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal kevesebb munkanap volt, mint 2023 márciusában.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
