A korrupció továbbra is súlyos probléma – infografika


Az emberek 40 százaléka szerint a korrupció szintje tovább erősödött Magyarországon az elmúlt időszakban. A korrupcióban érintettek közül a parlamenti képviselők állnak az élen, a rendőrség iránt viszont erős a bizalom. Az InfoTandem infografikája.

Csupán a magyarok 15 százaléka vélte úgy 2020 őszén, hogy a korrupció szintje mérséklődött a megelőző egy évben, míg 40 százalékuk a helyzet rosszabbodását érzékelte (stagnálást 30 százalék tapasztalt). A Transparency International Globális Korrupciós Barométer (GCB) című, a 27 uniós tagországot érintő felméréséből kiderült az is, hogy hazánkban az emberek több mint kétharmada, 69 százaléka továbbra is „elég nagy” vagy „nagyon nagy” problémának látja a kormányzati korrupciót.

Ez valamivel magasabb a 62 százalékos uniós átlagnál, de igen messze van azon országokétól, ahol legfeljebb az emberek egyharmada vélekedik így: a 12 százalékkal vezető Dánia mellett a finnek, a svédek, a luxemburgiak, a hollandok és a németek tartoznak ide. Ugyanakkor az is látszik, hogy a régiós mezőnyben még így is nálunk a legjobb a helyzet, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Bulgária hasonló mutatója 80 százalékos vagy a fölötti, nem is beszélve a sereghajtó horvátok 92 százalékáról. (Egyedül Észtország van előttünk a volt szocialista országok közül, 40 százalékkal; a lengyelek mutatója 72 százalékos.)

A korrupciós helyzet lakossági megítélése, illetve a kedvezőtlen változási irány különösen felértékeli annak fontosságát, hogy az állampolgárok mennyire bíznak a közintézményekben. E tekintetben a rendőrség és az önkormányzatok állnak az élen, amelyekben a magyarok 72 százaléka bízik meg. A kormányba vetett bizalom már lényegesen gyengébb, 46 százalékos. Az EU intézményeiben a megkérdezettek 53 százaléka, a bíróságokban pedig 56 százalékuk bízik.

Egy másik kérdés a választott tisztviselőkbe vetett bizalmat firtatta, azt tudakolva, hogy az egyes területek szereplőit milyen arányban látják a korrupcióban érintettnek a válaszadók. A legjobb megítéléssel e tekintetben is a rendőrség dicsekedhet, de a civil szervezetek, a bírók és ügyészek, valamint a helyi önkormányzatok képviselőire vonatkozóan is 20 százalék alatti a ráta. A pólus másik végén a parlamenti képviselők állnak, 39 százalékkal. „A miniszterelnök és irodájának tisztviselői” csoport egyharmados arányt, a kormány hivatalnokai 28 százalékos értékelést kaptak. Középütt az üzleti vezetők és a bankárok találhatók, 24–26 százalékkal.

A koronavírus-járvány kormányzati kezelésének, az intézkedések átláthatóságának megítélése erősen megosztotta az állampolgárokat: 45 százalék pozitívan, 29 százalék viszont negatívan nyilatkozott erről. Ami a korrupcióval kapcsolatos személyes tapasztalatokat illeti, a hálapénzfizetés toronymagasan vezeti a beismert vesztegetési formák rangsorát. A lekérdezést megelőző évben az állami egészségüggyel kapcsolatba került válaszadók 18 százaléka vallotta be, hogy fizetett hálapénzt, míg a különböző közhivatalokkal kapcsolatba lépő állampolgárok közül 17 százalék fizetett kenőpénzt, adott ajándékot vagy ajánlott fel szívességet azért, hogy hozzáférjen bizonyos szolgáltatásokhoz. Ez az eredmény a Transparency szakértői szerint azt vetíti előre, hogy habár a hálapénzfizetés időközben bevezetett kriminalizálása nyilván csökkenteni fogja a hétköznapi korrupció ezen típusának előfordulását, annak teljes megszűnése – társadalmi beágyazottsága okán – rövidtávon nem valószínű.

Szintén aggodalomra adhat okot, hogy egyfelől a válaszadók csaknem fele, 47 százaléka szerint a korrupt közszereplők elszámoltatására ritkán vagy sohasem kerül sor Magyarországon, másfelől 48 százalék szerint az állampolgároknak félniük kell az esetleges megtorlástól, amennyiben korrupciós eseteket jelentenének be.



Kapcsolódó cikkek

2021. július 28.

Drágulhat az édes élet

Drágulásra készülnek az édességgyártó vállalkozások, de a termelés korszerűsítésével megőrizhetik a versenyképességüket – mondta a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.

2021. július 27.

Határozottan a fékre lép a jegybank

A jegybank 30 bázisponttal 1,20 százalékra emelte az alapkamatot, s kamatemelési ciklus havi ütemű, határozott lépésekkel történő folytatását ígéri.

2021. július 27.

Éledezik a gazdaság, emelkednek a lakások bérleti díjai

Budapesten 1,8 százalékkal, országos szinten pedig 1,6 százalékkal emelkedtek az albérletárak júniusban az előző hónaphoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com kedden közzétett lakbérindexéből.