A korrupció továbbra is súlyos probléma – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az emberek 40 százaléka szerint a korrupció szintje tovább erősödött Magyarországon az elmúlt időszakban. A korrupcióban érintettek közül a parlamenti képviselők állnak az élen, a rendőrség iránt viszont erős a bizalom. Az InfoTandem infografikája.
Csupán a magyarok 15 százaléka vélte úgy 2020 őszén, hogy a korrupció szintje mérséklődött a megelőző egy évben, míg 40 százalékuk a helyzet rosszabbodását érzékelte (stagnálást 30 százalék tapasztalt). A Transparency International Globális Korrupciós Barométer (GCB) című, a 27 uniós tagországot érintő felméréséből kiderült az is, hogy hazánkban az emberek több mint kétharmada, 69 százaléka továbbra is „elég nagy” vagy „nagyon nagy” problémának látja a kormányzati korrupciót.
Ez valamivel magasabb a 62 százalékos uniós átlagnál, de igen messze van azon országokétól, ahol legfeljebb az emberek egyharmada vélekedik így: a 12 százalékkal vezető Dánia mellett a finnek, a svédek, a luxemburgiak, a hollandok és a németek tartoznak ide. Ugyanakkor az is látszik, hogy a régiós mezőnyben még így is nálunk a legjobb a helyzet, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Bulgária hasonló mutatója 80 százalékos vagy a fölötti, nem is beszélve a sereghajtó horvátok 92 százalékáról. (Egyedül Észtország van előttünk a volt szocialista országok közül, 40 százalékkal; a lengyelek mutatója 72 százalékos.)
A korrupciós helyzet lakossági megítélése, illetve a kedvezőtlen változási irány különösen felértékeli annak fontosságát, hogy az állampolgárok mennyire bíznak a közintézményekben. E tekintetben a rendőrség és az önkormányzatok állnak az élen, amelyekben a magyarok 72 százaléka bízik meg. A kormányba vetett bizalom már lényegesen gyengébb, 46 százalékos. Az EU intézményeiben a megkérdezettek 53 százaléka, a bíróságokban pedig 56 százalékuk bízik.
Egy másik kérdés a választott tisztviselőkbe vetett bizalmat firtatta, azt tudakolva, hogy az egyes területek szereplőit milyen arányban látják a korrupcióban érintettnek a válaszadók. A legjobb megítéléssel e tekintetben is a rendőrség dicsekedhet, de a civil szervezetek, a bírók és ügyészek, valamint a helyi önkormányzatok képviselőire vonatkozóan is 20 százalék alatti a ráta. A pólus másik végén a parlamenti képviselők állnak, 39 százalékkal. „A miniszterelnök és irodájának tisztviselői” csoport egyharmados arányt, a kormány hivatalnokai 28 százalékos értékelést kaptak. Középütt az üzleti vezetők és a bankárok találhatók, 24–26 százalékkal.
A koronavírus-járvány kormányzati kezelésének, az intézkedések átláthatóságának megítélése erősen megosztotta az állampolgárokat: 45 százalék pozitívan, 29 százalék viszont negatívan nyilatkozott erről. Ami a korrupcióval kapcsolatos személyes tapasztalatokat illeti, a hálapénzfizetés toronymagasan vezeti a beismert vesztegetési formák rangsorát. A lekérdezést megelőző évben az állami egészségüggyel kapcsolatba került válaszadók 18 százaléka vallotta be, hogy fizetett hálapénzt, míg a különböző közhivatalokkal kapcsolatba lépő állampolgárok közül 17 százalék fizetett kenőpénzt, adott ajándékot vagy ajánlott fel szívességet azért, hogy hozzáférjen bizonyos szolgáltatásokhoz. Ez az eredmény a Transparency szakértői szerint azt vetíti előre, hogy habár a hálapénzfizetés időközben bevezetett kriminalizálása nyilván csökkenteni fogja a hétköznapi korrupció ezen típusának előfordulását, annak teljes megszűnése – társadalmi beágyazottsága okán – rövidtávon nem valószínű.
Szintén aggodalomra adhat okot, hogy egyfelől a válaszadók csaknem fele, 47 százaléka szerint a korrupt közszereplők elszámoltatására ritkán vagy sohasem kerül sor Magyarországon, másfelől 48 százalék szerint az állampolgároknak félniük kell az esetleges megtorlástól, amennyiben korrupciós eseteket jelentenének be.
