A kötelező kamarai regisztráció kulcskérdései

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fizetni még nem kell, csak regisztrálni. A kamarai regisztráció egyszeri feladatnak tűnik, de nem az. A NAV idén még nem hajthatja be a be nem fizetett regisztrációs díjakat. Sok a tisztázatlan jogi kérdés a kötelező regisztráció körül. A kötelező kamarai regisztráció legfontosabb kérdéseit feszegetjük és válaszoljuk meg.

Mikor és hogyan kell regisztrálni?

A már működő gazdasági társaságoknak, egyéni vállalkozásoknak március 1-ig kell regisztrálniuk a kamaránál. A most alakuló cégeknek a bejegyzésüket követő 5 napon belül kell regisztrálniuk.

A regisztrációt legegyszerűbben online lehet elvégezni a kamara honlapján, de a kötelezettség teljesíthető lehet a 19 megyei és a fővárosi kereskedelmi és iparkamara egységes űrlapján is. A nyilvántartásba vételről ezután a kamara tájékoztatja a vállalkozást, és közli a kamarai regisztrációs számát.

Mikor és hogyan kell kifizetni a regisztrációs díjat?

A már működő cégeknek március 31-ig kell megfizetni az 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást; ez banki átutalással, a területileg illetékes kamara ügyfélszolgálatánál készpénzben, néhány kamara esetén sárga csekkel is lehetséges.

A most alakuló cégek esetében a helyzet homályos: a regisztrációs díj befizetéséről szóló részletszabályozás ugyanis nem készült el.

Kiknek nem kell regisztrálni?

A kötelező regisztráció nem érinti a főtevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat, a mezőgazdasági termelőket, a magán-állatorvosi, az ügyvédi, az egyéni szabadalmi ügyvivői, a közjegyzői és az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet folytatókat.

Mire számíthat, aki nem regisztrál és/vagy nem fizet?

A kamara március elseje után összeveti a beérkező regisztrációkat a hivatalos cégnyilvántartásokkal, és felszólítja a nem regisztráló cégeket, hogy 5 napon belül tegyék ezt meg. Ha az aktus elmarad, a területileg illetékes kamara hivatalból regisztrálja a vállalkozást, és intézkedik a kamarai hozzájárulás behajtásáról.

A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül, és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

Egyszeri vagy állandó feladat a regisztráció?

Elsőre egyszeri feladatnak tűnik, de valójában nem az a kamarai regisztráció: a cégeknek és egyéni vállalkozóknak 5 munkanapon belül kötelességük jelenteni a kamarának, ha a nyilvántartásban szereplő valamelyik adatuk megváltozik. Ugyanígy be kell számolniuk megszűnésükről is.

Mit ad a kamara a regisztrációért cserébe?

A törvény szerint a kamarai köteles térítésmentesen gazdasági, pénzügyi, adózási tanácsokkal szolgálni a nyilvántartásba bejegyzetteket, ezen túl segítenie kell üzleti partnerkeresésben és pályázatfigyelésben – szintén ingyen.

Mit remél a kamara a pénzen túl?

A kamarai június elsejétől nyilvánosságra hozza a regisztrált cégek adatait. Ez az adatbázis az MKIK vezetőki szerint lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság szereplőiről valós adatbázis segítse a gazdaság megszervezését.

Behajtható-e a regisztrációs díj?

Még nem. A NAV legalább 10 ezer forintos közteher-elmaradásnál kezdeményezhet végrehajtást, a regisztrációs díj viszont 5 ezer forint, vagyis a most hatályos szabályozás szerint kétévi regisztrációs díjhátraléknál léphet az adóhivatal.

Vannak megválaszolatlan kérdések?

Vannak. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete többre is felhívta a figyelmet; úgy vélik például, hogy a kamara olyan adatokat kér a cégektől, amelyekre nincs jogszabályi felhatalmazása. Azt gondolják továbbá, hogy a regisztrációs díj nem közteher, mert nem az államháztartást illeti, így a közteherré minősítés ütközik a kamarai közhatalmi hatáskör hiányával.

---